24946. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alkoholtartalmú folyadékok tisztítására
Megjelent 1 ítO'í. évi augusztus hó 6-án. MAGY. ggg KIR szabadalmi J|||f hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 24946. szám. IV/b. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés alkoholtartalmú folyadékok tisztítására. guillaume emil mérnök charlyban. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 3-ika. A találmány czélja annak lehetővé tétele, hogy tetszőleges eredetű, kevés alkoholt tartalmazó folyadékokat az ezeket fertőző első és utolsó részlettől egyetlen művelet folyamán megtisztítsuk. Ezt a czélt a következőkben leírt eljárás és különleges berendezés használatával érjük el. A folytonos rectificálási eljárás ezt laboratóriumi kísérletek során (főleg E. Sorel által) megállapított tények alapján végzi, oly módon, hogy a különböző termékeknek egy folytonos üzemű rectificáló-oszlop különböző tányérain az alkoholtartalomnak megfelelő mértékben végbemenő természetes szétválását használja föl. Az úgynevezett «utolsó részletet*) képező anyagok konczentrácziója, — akár azok abszolút mennyiségét. akár pedig a keverék alkoholtartalmához való viszonyát vesszük figyelembe, -körülbelül ama tányérokon maximális, melyeken a folyadék sűrűsége 40—45 Gay-Lussac-fok. Az utolsó részletet képező anyagok konczentrácziója úgy eme tányérok előtt, mint azok mögött jóval kisebb. Ebből a tényből azt lehet következtetni, hogy az «utolsó» részletet képező anyagok az említett tányérok alatt már «első» részletet képező anyagok gyanánt szerepelnek és ennek föltevésére annál inkább jogosítva vagyunk, mert az említett anyagok a folyadéknak az alkohohneter által jelzett foktartalmát kisebbítik. így például, ha a keverék csak 16 20° G.-L., akkor az amylalkohol maga is első részlet az aethyl-alkohollal szemben, még pedig a 2-5 : 1 viszonyban, ha pedig az alkoholmeter 25°-ot jelez, az amylalkohol még mindig első részlet az ethylalkohollal szemben a 3:1 viszonyban. Ha tehát amyl- és aethylalkohol keverékét, mely az alkoholmeteren 20—25° G.-L. sűrűséget jelez, módszeresen folytonos üzemű oszlopban desztillátiónalc vetjük alá, az amyl-alkoholt a víz és aethylalkohol keverékéből ép úgy desztillálhatjuk le, mint az aethylalkoholt a nyers szeszt vagy bort képező vizes keverékből. Ugyanez áll többé-kevésbbé majdnem az összes, vagy talán az összes többi, az utolsó részletet képező anyagokra is és ez a tény képezi a szóban levő tisztítási eljárás és berendezés alapelvét. A leírandó eljárás lényege a következő: 1. A nyers szeszt vagy más tisztítandó alkoholtartalmú folyadékot — ha az szükséges — annyira fölhigítjuk, hogy az eddig utolsó részlet gyanánt szerepelt anyagok az aethylalkohol és víz keverékének desztillálásánál első részlet gyanánt szerepeljenek.