24933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás burkolatoknak képlékeny műkőmasszából való előállítására

Megjelent 11)03. évi augusztus lió 7-én. ivata l SZABADALMI LEÍRÁS 24938. szám. XVII/d. OSZTÁLY. Eljárás burkolatoknak képlékeny műkőmasszából való előállítására. melocco péter czementbeton-épitkezési vállalkozó budapesten. Pótszabadalom a 22938. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1902 január hó 20-ika. lások az aránylag nagy kiterjedésű mezők elégtelen összekapcsolása s az úttest elég­telen rugalmassága következtében egész rö­vid idő alatt megrongálódtak, a mennyi­ben az egyes mezők aránylag nagy méretei folytán a hézagok töltőanyaga magában nem létesített kellő szilárdságú kapcsola­tot s így a burkolat nem képezhetett szo­rosan összefüggő rugalmas réteget. Arról kell tehát gondoskodnunk, hogy a mezők, ámbár elkülönítve állíttatnak elő, mégis kellő szilárdan egyesíttessenek egy­mással s oly módon legyenek foganato­sítva, hogy az úttest elegendő rugalmas­sággal bírjon. Ezen követelményeknek a 22938. számú szabadalomban ismertetett eljárás szerint az által teszünk eleget, hogy az eljárás lé­nyegét képező fölső rétegbe illesztett erős drótfonadék, mint az egyes mezők közötti összekötő kapcsot az útburkolat egész szé­lességében és hosszában kiterjesztjük, s a mellett az egyes mezők széleit vassínekkel megerősítjük, melyek közé aztán a hézag­töltő anyagot helyezzük. A következőkben az eljárás gyakorlati foganatosítását fogjuk előadni a mellékelt rajzlap kapcsán, melyben az Nagyobb kiterjedésű fölületeknek, pél­dául utaknak képlékeny állapotban fölra­kott műkő masszákkal való burkolásánál tapasztalás szerint azon hátrány mutatko­zott, hogy azon helyeken, hol a burkolat készítése közben éjjel félbeszakított mun­kát a következő napon tovább folytatták s általában ott, a hol egy már kész réteg­hez friss réteg csatlakozott, némi idő múlva repedések mutatkoztak, minek következté­ben a burkolat jókarban tartása sok költ­séggel járt. Másfelől az ilyen burkolatok fölszakítása — ha pl. földalatti berende­zések volnának javítás czéljából hozzáfér­hetővé teendők, illetve újonnan lerakan­dók, — igen nehéz és sok munkával járó művelet volt. Ezen hátrány elkerülése végett megkísé­relték a burkolandó fölületet egyes sza­bályos alakú mezőkre fölosztani, melyeket egymás után töltöttek ki s a tetszőleges kötőanyaggal kiöntött hézagok által izolál­ták egymástól, hogy ily módon a munka félbehagyása előtt mindig egy teljes mező legyen elkészíthető. Ez által azonban a bevezetésben emlí­tett hátrányok csak másokkal cseréltettek föl, mivel az ily módon előállított burko-MAGY. szabadalmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom