24920. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék keverőkondenzátorokban a nyomásingadozások csökkentésére változó gőzfogyasztással

Megjelent 1902. évi augusztus hó 7-én. MAGY. & KIR. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEIRAS 24920. szám. V/d/l. OSZTÁ LYEljárás és készülék keverő kondenzátorokban a nyomásingadozások csökkentésére változó gőzfogyasztásnál. weiss ferencz józsef magánmérnök baselben. A szabadalom bejelentésének napja 1902 február hó 22-ike. Hogy keverő kondenzátoroknál a kondenzátorban a hőmérsékletet és ezzel a nyomást, a hozzácsatolt gép változó gőzfogyasztásánál is lehetőleg állandóan tartsuk, hogy különösen a hőmérséklet és nyomás veszedelmes legmagasabb fokát csökkentsük, a jelen találmány értelmében a kondenzátor belsejében lemenő hűtővizet, miután már a gőzzel kevertetett és megfelelő mennyiségű gőz kondenzálása mellett megmelegedett, egyszer vagy többször fölfogjuk és csővezetéken át kívül és mélyebben fekvő tetszés szerinti nagyságú (minél nagyobb, annál jobb) zárt tartányokba vezetjük, melyekből egy másik csővezetéken át kissé mélyebb fekvő helyen saját esésének fölhasználása mellett a kondenzátorba ismét visszavezetjük, holagőzr zel újból kevertetik és csak ezután vezetjük el véglegesen, ismert módon a kondenzátorból. A mennyiben ezen nagy tartányokban a kondenzátorból minden nagyobb gőzfogyasztási periódusnál melegebben kilépő víz a kondenzátorból az előbbi kisebb gőzfogyasztási periódusnál hidegebben kilépett vízzel keverődik, a víz ezen tartányokban csak kevéssé ingadozó középhőmérsékletet vesz föl, mellyel ismét a kondenzátorba kerül, a midőn ezen víz nagy gőzfogyasztási periódusoknál hűtőleg, tehát a nyomást csökkentőleg, míg kevesebb gőzfogyasztási periódusoknál melegítőleg, tehát a nyomást fokozólag és így a czélnak megfelelően mindig az egyébként jelenlévő nyomásváltozásokkal ellentétesen hat. Hogy e mellett a kevesebb gőzt fogyasztó periódusoknál a nyomás nem csökken annyira, mint egy közönséges kondenzátorban, mindenesetre némi el nem kerülhető hátrányt képez, melytől azonban eltekinthetünk, ha azon nagy előnyt vesszük tekintetbe, hogy a nagy gőzfogyasztási periódusokban a nyomás nem emelkedik oly magasra. A következőkben ezen eljárás a mellékelt rajzokra való vonatkozással van érthetőbben megmagyarázva. Az első ábrában (c) a kondenzátortestet jelöli, melybe a (b) csövön át a kondenzálandó gőz és a (d) csövön át a hűtővíz lép be, míg (a)-nál a meleg víz és al levegő egy föl nem tüntetett, úgynevezett nedves légszivattyú által vezettetik ki. Ezen példa tehát egy «párhuzamos áramú kondenzátor» elvén alapszik. A (d) csövön át a kondenzátorba bevezetett és utóbbiban valamely módon — a föltüntetett kivitelnél egy szórócső által — elosztott