24919. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpa világító föliratok számára

Megjelent I ÍM) í. évi augusztus hó 6-án. MAGY szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 24919. szára. Vll/h. OSZTÁLY. . Izzólámpa világító föliratok számára. wohlmuth tivadar, az allgemeine österbeichische elektricitáts-gesellschaft főfölügyelője bécsben. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 4-ike. A jelen találmány tárgyát izzólámpa képezi világító feliratok, jelek, díszítések vagy hasonlók képezésére. Az ezidőszerint szokásos elrendezés szerint minden egyes világító vonal több, kis távolságokban egymásmelleit elhelyezett, világító pontokat adó izzólámpából van összeállítva. A képnek ezen pontokra való felosztása a rendelkezésre álló fénymennyiség kedvezőtlen kihasználásának hátrányával bír; ezenkívül az említett elrendezésnél a kép körrajzát (különösen azon helyeken, hol egy vonalban csak kevés lámpa fekszik) nem lehet élesen megkülönböztetni. A jelen találmány értelmében ezen hátrányok azáltal vannak elkerülve, hogy az izzó szálat hosszában állítjuk be a kép kontúrjába, úgy hogy a kép egyes, egymás mellé sorozott világító vonalakból van összeállítva. Az ezen új módszernél alkalmazásra kerülő izzólámpák és tartók a mellékelt rajz 1.—5. ábráiban vannak feltüntetve, míg a fi. ábra néhány lámpának egy betű képzésére való egyesítését mutatja. Mint látható az alkalmazásra kerülő lámpák azáltal tűnnek ki, hogy az (a) izzószál, a leginkább szokásos elrendezéssel szemben nem a kiindulási helyre tér vissza, hanem a csőalakú (b) üvegburkolatban egyszerűen a burkolat egyik végétől annak másik végéhez van átvezetve. A cső két végén fémből készült (c) sapkák vagy hüvelyek (foglalatok) vannak megerősítve, melyek egy-egy izzószálvéggel vannak összekötve. A lámpák tetszésszerinti hosszszal és alakkal bírhatnak. Feliratok és egyszerű díszítések előállítására tehát aránylag kevés különböző hosszúságú egyenes lámpa, valamint néhány hajlított alakdarab elegendő. A lámpa rögzítésére és áram hozzávetésére előnyösen a 4. és 5. ábrákban feltüntetett tartók alkalmaztatnak. Ezen tartók egy villaalakú csiptetőből állnak, melynek (d) ágai a foglalatot rugalmasan körülfogják és melynek (e) szára az (f) porczellánhüvely köré fogódzik. Az (f) hüvelyen egy (E) rögzítőszög van átdugva, mely csúcsban vagy csavarmenetben végződik. Egy lámpának két ily tartóval való megerősítése az 5. ábrában van feltüntetve. A 6. ábra a lámpáknak egy világító betűvé való egyesítését mutatja. Mint látható a lámpák új szerkezete folytán a betű egyes világítóvonalakból van összeállítva.