24910. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű forgómozgások átvitelére, ill. áttevésére

A (c) kerék gördülő mozgása a hypocykloispályán mozgó (e) nyomógörgőknek a (h) tárcsa (f) körkivágásaival való együttműködése által egyszerű forgómozgássá alakíttatik át és mint ilyen a (h) tárcsára vitetik át, úgy hogy ez és vele együtt a hajtandó (g) tengely is a választott áttevési viszonynak megfelelőleg lassított egyenletes forgómozgást nyer, mely a hajtótengely forgásával ellenkező irányú. Az áttevési viszonyt a (h) exczenter exezentriczitásának viszonya a (c) kerék sugarához szabja meg, a hányszorosa az utóbbi az előbbinek, annyiszorosan van a hajtandó rész mozgása a hajtott rész mozgásához képest lassítva. A nyomógörgők tengelyeinek távolsága a (h) tárcsának hozzájuk tartozó körkivágásainak középpontjától mindig a (b) exczenter exczentriczitásával egyenlő. A vezetőpálya, illetve a (d) dob sugara mindig az exczenter exczentriczitásával nagyobb a (c) gördülő kerék sugaránál. A (c) kerék legördülésének és forgásának biztosítása czéljából czélszerű lesz ezen kereket kerületén, azaz gördülő fölületén egy nyersbőrből vagy egyéb alkalmas anyagból álló (r) bevonattal ellátni. Ha a hajtóművet a másik végéről, azaz a (g) tengelyről hajtjuk, úgy természetesen a lassúbb forgás gyorsabb forgássá tétetik át. Az 5—10. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a vezetőpályát egy (i) hullámos vagy fogas koszorú képezi, míg a (c) kerék három vagy több (k) vezetőgörgővel van ellátva, melyekkel a (c) kerék a (b) exczenter forgása alkalmával a fogaskoszorún legördül. Az áttevési viszonyt ezen elrendezésnél az exczenter exezentriczitásának viszonya a vezetőgörgők középpontjain átfektetett kör sugarához szabja meg. Az (i) fogaskoszorú osztókörének sugara az exczenter exczentriczitásával nagyobb a vezetőgörgők középpontjának a (c) kerék középpontjától mért távolságánál. A (c) kerék legördülő mozgásának a (h) tárcsára való átvitele, azaz ezen mozgásnak egyszerű forgómozgássá való áttétele a jelen kiviteli példánál két vagy több (1) vezetőtag (rövid vonórúd) segélyével történik, melyek a (c) keréknek és a (h) tárcsának (m) és (n) csapjaira forgathatóan vannak ráhelyezve. Az (m) és (n) csapok középpontjainak egymástóli távolsága ismét a (b) exczenter exczentriczitásával egyenlő. Ha a (c) gördülőkereket az (i) hullámos pályán a (b) exczenter forgatása által legördítjük, úgy az (1) vezetőtagok a (h) tárcsán magukkal körülviszik, miközben azok egyszersmind (m) és (n) csapjaik körül elfordulnak. A vezetőtagok szögsebessége e mellett egyenlő az exczenter, illetve a hajtój tengely szögsebességével, úgy hogy a hajtój tengelynek egy teljes körülfordulása után J az összes vezetőtagok az (n) csapok körpályáján való haladómozgásukon kívül ezen csapok körül egy teljes fordulatot is végeztek. Az egyes alkatrészek ezen együttműködése a 7—10. ábrából világosan kitűnik. Az 1—4. ábrákon föltüntetett kiviteli alak különösen alkalmas igen nagy fordulatszámoknál alkalmazott igen nagy áttevésekre, az 5—10. ábrákon bemutatott kiviteli alak pedig nehéz munkagépeknél előforduló közepes áttevésekre alkalmas. SZABADALMI IGÉNY. Hajtómű forgómozgások átvitelére, illetve áttevésére, jellemezve az által, hogy tárcsa vagy kerék a hajtórész által egy exczenter segélyével egy helytálló és önmagába visszatérő vezetőpályán tengelye körül való egyidejű forgása mellett legördíttetik és az ez által vele közlött legördülő forgómozgást alkalmas eszközök (görgők, vezetőtagok) segélyével a hajtandó részre forgómozgásként átteszi, illetve átviszi, úgy hogy ez a választott és az exczentriczitás és az a gördülőkör sugara között fönnálló áttevési viszonynak megfelelő egyenletes forgómozgást nyer és pedig a hajtó rész forgásával ellenkező irányban. (2 rajzlap melléklettel.) rr. AS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IVÜMDAJA BUDAPC6TEN