24887. lajstromszámú szabadalom • Robbanó vagy égési mótor

Megjelent 1902. évi augusztus hó 5-én. SZABADALMI HIVATA L SZABADALMI LEI RAS 24BB7. szám. V/d/a. OSZTÁLY. Robbanó vagy égési mótor. PETIN JEAN JULES HIPPOLYTE MÉRNÖK PÁBISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 julius hó 15-ike. Az ismeretes égési és robbanó motoroknál a hengerben tetemes hőveszteségek lépnek föl. Ezek többféle, eddig el nem kerülhető okokból származnak, nevezetesen a henger kerületén át és az égéstermények által elvezetett hőből, mely két hőveszteség egymással oly viszonyban áll, hogy az egyik csökkentése a másik nagyobbodását idézi elő. . A henger falain át-elvezetett hőmennyisége annál nagyobb, minél magasabb hőmérsékletet létesít a robbanó keverék elégésénél, növekedik a veszteség, ha a hengert, nehogy az kiégjen, vízzel hűtjük. Eme veszteségek mintegy 50—60°/o-ra tehetők és különösen nagyok, ha oly keverékeket alkalmazunk, melyek robbanásánál magasabb hőmérséklet fejlődik, mint az eddig használt keverékek robbanásánál, nevezetesen ha acetylénnel vagy más endothermikus gázzal készült keverékeket alkalmazunk. A föntebb jelzett hátrányok elkerülésére a robbanó keverékeket vagy kívülről, vízkeringés létesítésével, vagy belülről, gőz vagy a gőztermelő folyadék befúvatásával hűtjük és ez utóbbi esetben az elveszett hő egy részét visszanyerjük. De ezek a kísérletek annak következtében, hogy a használt mennyiségek az elérendő czéllal arányban nem voltak és hogy ama jelenségeket, melyek a hengerben a robbanás közben lefolynak, elég alaposan nem voltak ismeretesek, czélhoz nem vezettek. Számos kísérletem igazolta azt, hogy a víznek a hengerbe lövelése eredménnyel csakis akkor jár, ha a belövelést magának a robbanásnak pillanatában végezzük, úgy hogy a robbanásnál szabaddá váló hőt a belövelt folyadék fölvehesse és így ez egyrészt a henger falait védhesse, másrészt az expanzió időszakát hosszabbá és magát az expanziót szabályosabbá tegye. Ezért a használandó víz mennyiségét pontosan a robbanásnál fejlődő hőmennyiségnek megfelelően szabom meg, ezt a vizet pedig pontosan a robbanás pillanatában lövelem be. Ily módon a robbanásnál szabaddá lett hő tetemes része a víz elpárologtatására szolgál, tehát a henger falain át a hőveszteségeket elkerüljük és a keletkezett (égéstermék és vízgőz) keverék hőmérsékletét a kellő mértékig csökkentem. Igaz ugyan, hogy ennek következtében a robbanásnál fejlődő nyomás maximuma kisebbedik, de ez a nyomás azután csak fo-