24869. lajstromszámú szabadalom • Javítás rotácziós mótorokon

Megjelent 1902. évi augusztus hó 5-én. IVATAL SZABADALM I LEI RAS 248(59. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Javítás rotácziós motorokon DÜRR FRIGYES MÉRNÖK SCHLACHTENSEEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 12-ike. Jelen találmány tárgyát oly rotácziós motorokon eszközölt javítás képezi, me­lyeknél úgy a tok belső fölülete, mint a körforgó hajtókerék kerülete majdnem tan­gencziális kagylókkal van ellátva, mely kagylók váltakozva munkaterekké egészí­tik ki egymást. A találmány lényege abban áll, hogy ezen munkaterek egymáshoz képest úgy vannak elhelyezve, hogy a bebocsátott nyomóközeg egy állásban sem mehet át szabadon, azaz munkateljesítés nélkül a munkatereken és továbbá, hogy a hajtóke­rékhez az erőközeg csak bizonyos időközök­ben vezettetik, hogy alkalma legyen a tok összes kagylóiban és a hajtókerékben el­rendezett kagylók nagy részében expandálni és a képződő reakcziólökések folytán a hajtókerékre forgatólag behatni. Az erő­közeg ezen motornál nem a hajtókerékbe való belépésnél keletkező lökés által hat, a mint ez pl. az úgynevezett gőzturbinák­nál történik, hanem expanziója által, a mennyiben, ha egy hajtókerékkagyló elha­lad egy tokkagyló mellett, az egyikből a másikba kiterjedő erőközeg természetesen reakcziólökést idéz elő. Ezen reakcziólökés, valahányszor gőzt, illetve sűrített levegőt bocsátunk be, az összes tokkagylókban is­métlődik, valamint a két beömlési perió­dus között fekvő hajtókerékkagylókban is, RiZBiZ cl hajtókerékre a beömlési helytől a kipuffogtató helyig reakcziólökések hatnak oly számban, mely a kagylók számától függ. A mellékelt rajz ezen rotácziós mótor egy foganatosítási példáját tünteti föl, és pedig: 1. ábrán nézetben, 2. és 3. ábrán két egymást keresztező függélyes metszetben, 4. ábra az 1. ábra fölülnézete, 5. ábra a munkatereket nagyobbított léptékben tünteti föl. A rotácziós mótor szilárdan álló, (a b) födelek által tömören elzárt, gyűrűalakú (c) tokból áll, melyben az (e) tengelyen ülő (f) hajtókerék forgathatóan van elren­dezve. A tok fölülete egy részén körülbe­lül tangencziális (d) kagylókkal, a hajtó­kerék pedig kerületén szintén ily (g) kagy­lókkal van ellátva. Az erőközeg a tokban elrendezett (h) kormányszelephez (i) csö­vön át vezettetik, (k) beömlési csatorna körülbelül ugyanazon állást nyeri, mint a (d) kagylók és lehet egyszerűen vagy, mint a 2. ábra mutatja, kettősen kiképezve. A szelep nyitása tetszőleges módon, pl. egy MAGY. SZABADALMI

Next

/
Oldalképek
Tartalom