24864. lajstromszámú szabadalom • Automata elektromosság számára

Megjelent 1902. évi augusztus hó 1-én. MAGY. |» KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24864. szám. Vll/b. OSZTÁLY­Automata elektromosság számára. SCHNEIDER FRIGYES VILMOS MÉRNÖK M/M FRANKFURT M. ESCHERSHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 február hó 13-ika. Ismeretes, hogy az úgynevezett átalány­rendszernél az áramszámlálók helyett, a melyek az áram (x) feszültség (x) időered­ményét mérik, gyakran egyszerű időmérő­készülékeket használnak. Magát az áthaladó elektromos árammennyiséget tehát nem ve­szik figyelembe, a mit minden hátrány nél­kül meg lehet tenni, ha állandóan egyenlő mennyiségű elektromosságot fogyasztanak. Jelen találmány ilyen időmérőkészűlékre vonatkozik, mely egy megállapított pénzda rab bedobása és az áram bekapcsolása után bizonyos időn át pl. 100 óráig áramot szol­gáltat a bekapcsolt áramkörbe. Minthogy általánosságban 200 órán át megszakítás nélkül áramot nem szoktak fo­gyasztani, az elrendezés olyan, hogy a pénz­darab bedobása után az áramot tetszés sze­rint akárhányszor megszakíthatjuk és ismét bekapcsolhatjuk a nélkül, hogy ez a pénz­beszedő készüléket befolyásolná. Az automatának lehetőleg mérsékelt ára szempontjából nem alkalmazunk hosszújá­ratú óraművet, hanem olyat, mely pl. már nyolcz óra alatt lejár. Ez az idő megfelel annak az időtartamnak, melyen át általá­nosságban legfeljebb megszakítás nélkül áramra van szükség. Az óra fölhúzása egy­szerű módon az áram bekapcsolásával egyidejűleg foganatosíttatik. Az óramű egy a pénzbeszedő készüléket működtető tengelyt olyképen hoz mozgásba, hogy ez pl. 100 óra lefolyása alatt egy egész körforgást végez, mely időre a pénz­darab bedobása által áramot vásároltunk. A pénzbeszedő készülékre hasonlóképen nincs befolyással az, hogy a 100 óra alatt hányszor jár le az óramű és hányszor hoz­zuk azt ismét föl. Az uj elektromosság-automata egy foga­natosítási alakja a mellékelt rajzon van föl­tüntetve és pedig az 1. ábra annak oldalnézete, az egyik köpeny­fal eltávolítása után. A 2. ábra metszet az 1. ábra (A-B) vonala szerint jobbról nézve. A 3. ábra metszet az 1. ábra C—D vonala szerint szintén jobbról nézve. A 4. ábra metszet az 1. ábra C—D vonala szerint balról nézve és a pénzbeszedő ké­szüléket ábrázolja a pénz-csatorna egyik falának eltávolítása után. Az 5. és 6. ábrák a pénzbeszedő készüléket különféle helyzetekben tüntetik föl. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom