24838. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék elektromos hullámok gyöngülésének csökkentésére
Megjelent 1903. évi julius lió 39-én. MAGY. KIR SZABADALMI IIIVATA L SZABADALMI LEIRAS 24888. szám. VI I/j. OSZTÁLY. Eljárás és készülék elektromos hullámok gyöngülésének csökkentésére. PUPIN MIHÁLY J. TANÁR YONKERSBEN (É. A. E. A.). A szabadalom bejelentésének napja 1900 junius hó 12 -il;e. Találmányom az elektromos energiának elektromos hullámok segélyével való átvitelére szolgáló vezetékek szerkezetének és berendezésének javításában áll, a midőn a kívánt energiának átvitelére szükséges áramcsökkentése által az ily hullámok gyöngülése csökkentetik és így az átvitel hatása erősbbíttetik. Elektromos vezetékek, mondjuk egy bizonyos hosszúságú rézdrót, ellenállással, önindukczióval és elektrostatikai kapaczitással bírnak. Egy változó elektromos áram ily vezetékben a különböző ellenhatásokra vagy reakcziókra talál és pedig: az ellenállási reakczió, önindukáló reakczió és az elektrostatikai kapaczitás reakczió. A működő elektromótorikus erő ezen ellenhatások legyőzésénél kétféle munkát végez, még pedig: 1. meleget fejleszt, mely a vezetékben állíttatik elő; 2. munkát végez, mely energia gyanánt a vezetéket körülvevő közegben van fölhalmozva, és pedig a) magnetikus és b) elektrostatikus energia alakjában. Azon törvények, melyek szerint az említett három reakczió működik, meghatározzák a változó áramoknak hosszú vezetődrótokon való átfolyását. Változó áramoknak hosszú drótvezetékekben való tulajdonságainak mathematikai fejtegetését legelőször William Thomson jelenleg Lord Kelvin 1855-ben ismertette. Föntnevezett elmélete G. Krischhoff tanár által 1857-ben tetemesen kibővíttetett. Azóta ezen téren számos kutató fontos tanulmányokat tett, különösen a telegráf, telefon és az erőnek nagy távolságokra váltó áramokkal való átvitelének újabb fejlődésére való tekintettel. Bejelentő néhány év óta maga is végzett ezen téren kísérleteket és a «The american Institute of Electrical Engineers» egylet 1899 márczius hó 22-én tartott ülésében, elért eredményeinek néhányáról értekezlet olvastatott föl. Ezen oPropagation of Long Electrical Waves» czímű értekezlet a nevezett társulat kiadványainak XV. kötetében közzététetett, mely közzétételre a következő leírásban ismételten hivatkozás történik. A mellékelt rajzokon: az 1. ábra egy hangvilla és egy erre függesztett zsinór vázlata, mely zsinórt a hangvilla hullámzásba hoz; a 2, ábra azon hullámokat tünteti föl, melyeket a nevezett zsinór végez, mihelyt a
