24836. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses vezeték az útszinen fekvő kontaktusokkal elektromos nagy vasutak és közúti vasutak számára

— 2 — hossza, úgy hogy sohasem fordulhat elő, hogy mindkét blokk ugyanazon szegmenttel érintkezzék. Ugyanazon pár blokkjai két elszigetelt vezeték végeivel érintkeznek, mely vezeték mindegyike egy patkó alakú mágnes egyik szárára van tekercselve. A vezetékek említett végei az elektromágnes magján végzőpnek. Megjegyzendő, hogy e vezetékek (7, 8) tekercselései módon készülnek, hogy az elektromágnes szárai a végeiken, mint rendesen, különböző polárosságúak legyenek. Szemben ezen elektromágnes pólusaival, egy ki nem egyensúlyozott csapon van a megfelelő horgony fölfüggesztve, oly módon, hogy saját súlya folytán az elektromágnestől eltávozni igyekszik. A midőn az elektromágnesen áram halad át, a horgonyban mágneses áramkör létesül, mely a horgonyra hatást gyakorolván, azt a pólusok felé vonzza. Az elektromágnes horgonya (10) gombbal van ellátva; ha a horgony föl van emelve, a (10) gomb az (1) kábelen elhelyezett megfelelő (11) gombbal érintkezésbe jön. A midőn a horgony leesik, a (10, 11) kontaktus megszűnik. A (11) gomb a (12) vezeték révén elektromos öszszeköttetésben van az elektromágnes magjával. A mágnes és a horgony sarkfölületei czélszerüen körív alakjában vannak lemetszve akképen, hogy ezeknek középpontjai az érintkezés pillanatában egybeesnek, azonban a horgony lengési és mértani tengelyei nem azonosak. (1., 2. és 3., 4. ábra.) A horgony végek egy a kocsi által hordott (13) akkumulátorbatteria egyik pólusával vannak kapcsolatban, de csak akkor, ha a kocsit indítani kell. Ez az érintkezés egy kommutátor segélyével érhető el oly módon, hogy a rúd csak akkor lesz a battéria áramkörébe beigratva, midőn a (21) kontroller a mótor indításának első állásában van. Bármily állásban legyen is a kocsi, rúdja mindig érintkezik legalább egy (4, 5) útszinti blokkpárral, de olyan módon, hogy ezen kontaktusok közt mindig a (9) ellenállások valamelyike van. Ha a pálya nincs is gerjesztve, az akkumulátorok árama átfut a rúdon, de az (5) kontaktussal érintkezve, kétfelé ágazik és egyik része a (9) ellenálláson, másik része pedig a (18) elektromágnes (8) tekercselésén megy át. A (14) horgony a mágnes által vonzatva létesíti és föntartja a (10, 11) kontaktust. A mótor áramköre meg lévén szakítva, azon áram nem megy keresztül. Megindítás czéljából zárjuk a mótor áramkörét. minek következtében az (l) kábeltől kiinduló és (10, 10) kontaktusokon átmenő áram működteti a (18) elektromágnes magját és tekercseléseit, továbbá a (4, 5) kontaktusokat és a kontaktusrúdat. Ugyanezen áram helyettesíti a telep áramát a (18) elektromágnes működtetésére és föntartja a (10, 11) közti kontaktust. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a tápvezeték berendezése eltér a föntebb leírttól, a mennyiben azt csupán két szegmentum képezi, amelyek a helyett, hog hosszirányban egyik a másik után, illetve egymásra következőleg egyik a másik mögött volnának elrendezve, párhuzamosan fekszenek egymás mellett. Ennek következtében ugyanazon pár blokkjait, melyeknek, mint láttuk, érintkezésbe kell jutniok az egyik, illetve a másik szegmentummal, szintén egymás mellett, azaz a pályára keresztirányban vannak elrendezve. A kontaktusrudat a két (15, 16) párhuzamos szegmentum képezi, a melyek úgy vannak elhelyezve, hogy az egyik a (3, 5), a másik a (2, 4) blokksorozaton csúszik. A két szegmentum egyike (16) azonfölül még közvetetlen összeköttetésben van a (6) mótor egyik pólusával. Ha már most föltételezzük, hogy a kocsi a nyíl irányában halad, akkor abban a pillanatban, a mikor a (15, 16) szegmentumok a (2, 3) blokkokkal érintkezésbe jutnak, az áram, mely a hátulsó zárt (18) megszakítón át az (1) kábeltől jön, elágazik és egyik része a (4, 2, 6) úton haladva, a motorhoz jut, míg másik része (5, 3, 7)-n át haladva, (2)-nél újból egyesül az elsővel és szintén a motorba jut. A midőn ezen második áramrész áthalad a (17) árammegszakítónak (7)