24826. lajstromszámú szabadalom • Motoros elektromosságszámláló
erő ellenben a mérendő mennyiségektől | független. A negyedik erőnek tehát ezért és mert nagyságától az elektromosság-számláló érzékenysége természetszerűen függ, a két első erőhöz viszonyítva, igen kicsinek kell lennie, míg a harmadik erőnek csak az elsővel együtt szabad érvényre jutnia, még pedig a következő okokból: nagyobb megterheléseknél az eleven erő még elegendő lesz, hogy az armatúrát a holtponton átsegítse, úgy hogy az armatúra sebessége a holtszögben is a hajtóerővel, azaz a mérendő áramokkal gyakorlatilag arányosnak vehető. Kisebbedő megterhelésnél azonban beáll azon eset, hogy az eleven erő az említett czélra többé nem elegendő, ugy hogy a holtszög egy részének befutása alkalmával a mágneses vonóerőt kell segítségül vennie. A mágneses vonóerőnek azonban, mint már említve lett, csak csekélynek szabad lennie, úgy hogy tehát ez esetben a sebesség a holtszögben aránylag csekély lesz. Az elektromosság-számlálónak olyan megterhelései fordulnak tehát elő, melyeknél az armatúra a kis holtszög befutásához jelentékenyen több időt igényel, mint a holtszög kiegészítő szögének befutásához. Ezen kiegészítő szög befutása alatti sebesség arányos a hajtóerővel, amely azonban csak elenyészően csekély ideig hat. Egy körülforgás tartama tehát, mely mér tékegységül volna hivatva szolgálni, az elektromosság-számláló megterhelésével egyáltalában semmit vagy csak igen keveset változik. Az elektromosság-számláló arányossági görbéjében ennélfogva diszkontinuitás lesz elérhető és pedig, a számlálóknál szükségszerűen lehetőleg csekélyre választandó armatura-súly és azezzel összefüggő csekély lendítő-tömeg folytán, már a maximális megterhelésnek körülbelül 10— 15%-ánál, úgy hogy valamennyi csekélyebb megterhelésnél tetemes minusz-hibák jönnek létre. Az elektromosság-számlálók gyártásának mai állása azonban megköveteli, hogy a számlálók a maximális megterhelésnek legalább 5 és 100°/0 -a között pontos eredményt szolgáltassanak, úgy hogy az arányossági görbe diszkontinuitási pontja alább szállí-I tandó. Gyakorlatilag ezt csak azáltal érhetjük el, hogy e hajtóerő növekedése közben az armatúrában fölhalmozott eleven erőt alkalmas pillanatban érvényre jutni engedjük és nem hagyjuk talán éppen akkor meleggé átalakulni, amint ez a mágneses fékezés alkalmával történik. A legegyszerűbb mód e czél elérésére tehát az, hogy a fékezőerőt alkalmas pillanatban hatástalanná tesszük és pedig a féktárcsa megfelelő kimetszése által. Az eleven erő ekkor az armatúrát a maximális megterhelésnek már 3 — 4%-ánál, a mágneses vonóerő segítségül vétele nélkül, keresztül segíti a holtszögön és így a mágneses vonóerő a számláló tulajdonképeni mérési határai között semminemű befolyást nem gyakorol, hanem csupán az armatúrát gátolja meg abban, hogy a holtszögön belül nyugalomba jöjjön. Az ilyen, csupán egy feszültségi tekercscsel bíró elektromosság-számlálónál természetesen a tekercs igen sok tekervénnyel látandó el, ellenállása tehát aránylag nagy, az összfeszültség aránylag nagy részét ekkor a kommutátorkefék röviden zárják és így a szikrázás nem kerülhető el. Hogy már most a szikrákat a számláló tulajdonképeni kommutátorjától távoltartsuk és más, veszélytelenebb helyre tegyük át, ahol ezek azonfölül gyors megszakítás által ártalmatlanná tehetők, segédkeféket alkalmazunk, melyek a főkeféket az áramirányváltozás pillanatában röviden zárják. Egy ilyen elektromosság-számláló a mellékelt rajzon van bemutatva, ahol az 1. ábra azt oldalnézetben, a 2. ábra az átkapcsoló szerkezet elhagyásával fölülnézetben, végre a 3. ábra az átkapcsoló szerkezetet fölülnézetben mutatja. Az alul és fölül könnyen forgathatóan ágyazott (a) tengelyre egymás fölött egy gyűrüalakú (b) feszültségi tekercs, egy (c) féktárcsa, egy (d) puha vasdarabka (kettős horog), egy (e) kommutátor és egy szigetelt (f) rövidzáró van ékelve. Szilárdan álló alkatrészek: a (g) főáram tekercs, a (h) fé-
