24825. lajstromszámú szabadalom • Aequipotencziális összeköttetések hullámos tekercseléssel bíró egyenáramú gépek fegyverzetei számára

hogy az elektromotoros erők egymást kölcsönösen lerontják. Egy ily áramkört képez pl.: a 27—8 keresztösszeköttetés, 6-56,46—37 tekercsek, valamint a 19—9 keresztösszeköttetés, 17—26, 35—44 tekercsek. Ez egy huroknak a tekercselési sémába való beiktatása által vált lehetségessé. A mint azonban a sémából látható, a keresztösszeköttetések kissé el vannak tolva annyiban, a mennyiben a keresztköz a kefetávolságnak nem egész többszöröse, különben pl. az 1. lemez a 21. lemezzel volna összeköttetendő a 20. lemez helyett, mivel az 1. és 21. lemezek egyenlő előjelű kefék alatt vannak. Nagy lemezszámnál ezen hátrány lényegtelen és teljesen eltűnik, ha a keresztközöket z-vel számítjuk. Jelen esetben, ha z — 1: 3.9 + 2 + 1 .2 = 20. Jr ! I qi — g _ 3.9+2 + 1. 1 = 10. y<i2 — 3 Tehát az l-es lemez összekötendő • 1 + 20 = 21 lemezzel, a 21-es lemez öszszekötendő 21 -f- 10 = 31 lemezzel, illetve 1. lemezzel stb. Minthogy a = 2, azért kétkét lemez egymással összeköthető. A keletkező séma a 3. ábrán látható. Ebben az esetben azon az elektromotoros erők azon áramkörben, mely két keresztösszeköttetés és a közben fekvő fegyverzettekercs által képeztetik, nem mindig semmisítik meg egymást. Azért nagyobb energiaveszteségek elkerülése czéljából a keresztösszeköttetés ellenállása megfelelően nagynak választandó. Azonban keresztösszeköttetések hurkok beigtatása nélkül is létesíthetők egyszerűen, illetve többszörösen zárt tekercseléseknél is, de szabálytalanságok föllépése folytán nagyobb wattveszteségeket hoznak létre, melyek a 2. ábrán föltüntetett kapcsolás révén elkerülhetők. A fönti példákban x értékei mindig úgy lettek választva, hogy értékük egymástól legfölebb eggyel különbözik. Ez azonban nem föltétlenül szükséges, valamint az sem, hogy egy zárt összeköttetésnek minden menetét, mely a lemezt köti egymással össze, tényleg létesítsük. Ha a gép nagy pólusszámmal bír, akkor tehát igen sok mód létezik a keresztösszeköttetések létesítésére. Képzeljük pl. egy többszörösen zárt tekercselés egyes tekercseléseit úgy egymásra fektetve, hogy azok egymást födik, vagy ugyanazon fegyverzet horonyban egymás mellé vannak rakva és legyen x — p, akkor x minden más értéke x - 0 lesz, mert az x-ek összegének p-vel kell egyenlőnek lennie. x ezen értékeinek a tekercselés egymás fölött és mellett fekvő csomópontjainak összeköttetései felelnek meg, melyek egyenlő vagy legalább majdnem egyenlő potencziállal bírnak. így pl. egy és ugyanazon fegyverzetre két 1. ábra szerinti séma tekercselhető. Ezen esetben a tekercselés két-két összeeső csomópontjai egymással összeköthetők. Azonban ezen összeköttetések száma oly kicsinyre választandó és azok oly módon alkalmazandók, hogy az áram kommutálása mindkét tekercselésben önállóan végbe mehessen. Az egyes x értékek az egész számtól kissé el is térhetnek. Ezáltal az összeköttetés menete némileg hibássá lesz, ez azonban bizonyos esetekben, főleg nagy lemezszámnál semmi hátránnyal sem bír. SZABADALMI IGÉNY. Hullámos tekercseléssel bíró egyenáramú gépek fegyverzeteinél vezető keresztösszeköttetések létesítése a tekercselés csomópontjai között, olyan módon, hogy a csomópontosztások száma, melyek egy keresztösszeköttetés végei között fekszenek, azon föltételnek felnek meg, hogy : = (p.y + a + z).x (1 rajzlap melléklettel.) Dallas részvény farsa&aq nyomdája Budapesten