24795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntött marók előállítására

~ 2 -formákban előállíthassunk, melyek az öntés után edzhetők és igen jól megmunkálhatok, mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a fölhasznált anyagot könnyen önthetővé, fölösleges szén bevezetésével pedig homogén szerkezetűvé tegyük és az öntés előtt alkalmas szerekkel a szenet ismét eltávolítsuk. Az eljárás a következő: Öntöttvas, öntött aczél és kovácsvas, vagy kovács vas és öntöttvas keverékét, vagy öntött aczélt, egy szóval oly anyagot, melynek széntartalma az előállítandó maró anyagának széntartalmával egyezik, tégelyben megolvasztunk. Minthogy az ily anyag aránylag kis széntartalma miatt nehezen olvad meg, ebből és még más alább fölsorolandó okokból is még sok szenet tartalmazó vas (szürke nyers vas, öntöttvas) hozzáadásával fölösleges mennyiségű szenet viszünk abba be, mely szénmennyiség az olvasztásnál az oxydálódás következtében némileg csökken. Eme aránylag nagy szénmennyiség következtében nemcsak az anyag olvad meg könnyen, hanem a szén rendkívül egyenletesen kötődik le a hígan folyós anyagban, úgy hogy az teljesen egyenletes szerkezetűvé válik. Ha már most ezt az anyagot közvetlenül használnók föl marók előállítására, akkor az épen nagy széntartalma miatt nem birna elég szilárdsággal. A szénfölösleget az anyag teljesen hígan folyós állapotba való megolvasztása után ismét el kell távolítani, hogy a szükséges széntartalmú anyagot kapjuk. A szén eltávolítása annak következtében megy végbe, hogy a megolvadt anyagot erélyesen fölkavarjuk és a levegő oxygénjével benső érintkezésbe hozzuk. Ezáltal a szén nagy része szénsavvá ég el. Ezen elégetés által azonban az anyag hőmérséklete fokozódik, miáltal megakadályozzuk azt, hogy a megolvadt anyag a széntartalom csökkenése folytán sűrűbben folyóvá váljék. Ha a megolvasztott anyag a fölösleges szén teljes elégése után sűrűbben folyóvá válik, akkor a kavarást be kell fejeznünk, minthogy a széntartalom ismét a kívánt mértékre csökkent. Az anyagot azután — hogy a gázfejlődést meggátoljuk — alumínium hozzáadásával a jól kiszárított, előmelegített maróformába öntjük. Ily módon oly marót nyerünk, melyet még csak aláesztergályoznunk és köszörülnünk kell. A maró teljesen egyenletes szerkezettel és ennek következtében nagy megmunkálási képességei bir, úgy hogy nem kell a munkadarabokat a megmunkálás előtt kiizzítani. Az anyag — mint azt kísérletek igazolták — könnyebben munkálható meg, mint öntött aczél és ép oly edzhető, mint az utóbbi. A megmunkálás után a marót edzzük és ép úgy használhatjuk, mint minden más marót. Legalább is ugyanazon tulajdonságokkal bir, mint a közönséges úton készült öntött aczélmarók. A nyers anyagnak nagy szénmennyiség hozzáadásával való kezelése tehát egy rendkívül egyenletes szerkezetű és ennek következtében nagy megmunkálási képességgel biró anyagnak öntés útján való előállítását czélozza. Minthogy a nyers anyag széntartalma aránylag nagy, ezért az aczél a szokásos tégelykemenczékben igen hígan folyóvá válik és ezáltal a föloldott szén (edző szén) rendkívül egyenletesen oszlik el a keverékben. Az egyenletes elosztást természetesen még az a körülmény is elősegíti, hogy a keveréket a szénfölösleg eltávolítása czéljából erélyesen megkeverjük. Az anyag egyenletes szerkezete és ama körülmény, hogy a maró kihűlésénél a a szénfölösleg egy része az egész anyaggal rendkívül egyenletesen ötvöződik, a maró szilárdságát tetemesen nagyobbítja, annak edzés után nagy keménységet és metszőképességet kölcsönöz. Ily öntött marók a közönséges úton előállított maróknál felével olcsóbbak, ha az illető marókból csak egy-egy darabot állítunk elő. Ha öntés által több azonos marót állítunk elő, akkor eme marók költsége a közönséges marókénak csak egy harmada, A marók eme előállításánál igen fontos az a körülmény, hogy a beolvasztás miatt ócska aczélt is lehet használni, mely kü-