24792. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyitott és zárt terekben lévő gázok és folyadékok nyomás és hőmérsékletkülönbözeteinek kiegyenlítésére

— 2 -mintegy ellenállást képeznek az esetleg ily szögletek felé irányított légáramok számára. A jelen találmány azon fölismerésen alap­szik, hogy a nyomáskülönbözetek sokkal gyorsabban és tökéletesebben egyenlítődnek ki, ha azon pontok közé, melyekben a nyo­más nagyobbodás és a nyomáscsökkenés képződik, egy vezetéket fektetünk. Ezen vezeték egy csőből állhat, melynek végei nyitottak és az illető pontokban feküsznek. Egy ily csövön át a levegő sokkal gyor­sabban és könnyebben áramlik az egyik ponttól a másikig, mintha a levegőt szaba­don magára hagyjuk. Az említett áramlásoknál dynamikai hatá­sok is jönnek tekintetbe. Ha pl. egy szobá­nak teljesen nyitott ablakain át széles lég­áram tódul be, akkor ez a szoba levegőjét a hátsó falhoz szorítja és ott oly akadályra talál, mely további áramlásában megaka­dályozza. Az itt összeszoruló levegő ily viszonyok között egyáltalában nem talál útat, melyen könnyen az ablak közelében lévő pontok felé áramolhatnék, melyekben a nyomás kisebb. Ha azonban a szobán egy két végén nyitott csövet vezetünk át, akkor a nyomáskiegyenlítés igen könnyen és gyorsan megy végbe, a mikor is ezen csőben az áramlási irány a csövön kívül áramló széles légáram irányával ellenkező. Az eddigi szellőztető berendezéseknél ugyan gondoskodva van arról, hogy a levegő a szellőzendő térbe be- és abból kiáramol­hasson, de annak tekintetbevétele nélkül, j hogy miként viselkedik a levegő a szellő­zendő helyiségben való megmaradása köz­ben, mert általában föltételezik, hogy a levegő a nehézségi törvényt követve a helyi­ségben egyenletes rétegekben helyezkedik el és így azon egyenletesen áramlik át. Ez azonban többnyire lehetetlen, mert a hő- és nyomáskülönbözetek, melyeken a szellőzés alapszik, egyrészt nem oszlanak el egyenletesen, hanem eleinte csak helyen­ként, a helyiség különböző pontjaiban lép­nek föl. másrészt mivel ezen pontok felől nem egyenlítődhetnek ki hirtelen és egyen­letesen, hanem csak lassan úgy^, hogy a ki­egyenlítődés közben a mozgó Jevegő hő­mérsékletete folyton nagyobbodik és csökken. Alig tételezhető föl, hogy a levegőnek hőmérséklete és nyomása a zárt terekben és az ezeket körülvevő külső levegőben valamikor egészen egyenlő legyen, mivel a benső hőmérséklet a falazat hőmérséklete által befolyásoltatik és mivel ezenkívül a benső hőmérsékletnél a majdnem mindenütt egyenlőtlen hevítő és hűtő hatások még az által is befolyásoltatnak, vájjon az illető szoba szabad vagy födött oldalon, nap-, vagy árnyék- illetve széloldalon fekszik-e vagy sem. A helyiségek levegőjének további szabály­talanságai természetesen a helyiségek fűté­sénél vagy külön lehűtésénél keletkeznek és általában minden lakásban, mivel az ezekben való tartozkodás folytán, különösen ha sokan vannak a lakásban, a levegő hő­mérséklete és összetétele jelentékeny válto­zásoknak van kitéve. A kiegyenlítődés mindezen esetekben azért akadályoztatik meg, mivel a beára­molni iparkodó levegő ugyanazon útat ipar­kodik választani, mint a kiáramló levegő, minek következtében a két légáram egy­mást zavarja, egymásra torlódik. A jelen találmány szerint az említett cső­vezetékkel, mely a kisebb és nagyobb nyomás kritikus pontjait köti össze egy­mással, a hőmérséklet és nyomás különbö­zetek gyors és tökéletes kiegyenlítését érjük el. Ezen csövek oly útat képeznek, mely a szabad térben végbemenő kiegyenlítődés ( zavaraitól ment, úgy hogy a csövekben lég­áramlások keletkeznek, melyek csak a cső­végeknél uralkodó állapotoktól függnek, a hol is ezen csövekben a függélyes hevített csöveknél, mint pl. kéményeknél ismeretes zavaró hatások nem következnek bé. Ha valamely szobában végbemenő kiegyen­lítődésről van szó, akkor a nyomáskülön­bözetek leginkább az ablakfaltól a hátsó fal felé és fölülről lefelé érvényesülnek. Ezen esetben a nyomásnak kiegyenlítése az egyenletes melegedést is vonja maga után. A kiegyenlítés czéljából a helyiség alsó részétől, vagyis a hidegebb légrétegektől a melegebbek félé vezetett csövek helye­zendők el, úgy hogy a hideg levegő a

Next

/
Oldalképek
Tartalom