24762. lajstromszámú szabadalom • Gomblyuk kivarró gép

leg (1Ö9) részén harántirányban mozog. A gomblyuk elzárása közben a (102) hajtó­csap a (101) hornyolt dob hornyának (108) vagy (109) részén megy át és amint a (102) csaj) eme részek egyikébe vagy másikába lép, a szövetbefogót a rúgós (23) mozgató­berendezés ide-oda mozgatja, hogy a hosszú (64) elzáró öltések létesíthetők legyenek (11. ábra). Amint a (102) csapjai egyik vagy másik (108 109) szakaszon áthaladt, a (103) rész (106 107) lerézsülései az (58 59) ütkö­zőkbe ütköznek, úgy hogy a szövetet az erősítő öltések (17. ábra) képezése czéljából az ide-oda ugró tű alatt eltolják. A mondot­takból kitűnik, hogy az elzárás létesítése közben a (102) csap a mozgató horony szé­les (108 109) szakaszában mozog, hogy eme szakaszok szélessége a (64) elzáró öltések hosszát szabja meg (11. ábra); továbbá, hogy amint a kellő számú elzáró öltést létesítet­tük. a (103) rész a csúszókeretet, a szövet­befogót és ennek következtében a szövetet is a gomblyukhasíték hosszanti irányában való mozgásra merőlegesen eltolja, a moz­gató csap pedig eme utóbb említett mozgás következtében a széles (108 109) szakaszon ide-oda mozog. Továbbá az is kitűnik, hogy a (103) rész csupán csak a szövetnek a hasítékra merőleges irányban való eltolását létesíti és hogy ennek az alatt kell történnie, míg a (102) csap a horony egyik szélesebb (108 109) részében mozog. A horony keske­nyebb (111 112) részei arra szolgálnak, hogy a gomblyuk két szélének beszegését a szo­kásos módon szabályozzák. A 11—22. ábrák a föntebb jelzett külön­böző elzárásokat ábrázolják. A 11—15. ábra a gomblyuk hasítékának a találmány szerint történő beszegését és két végének elzárását ábrázolja, nevezetesen a 11. ábra az egyik szél beszegését és az egyik végén alkalma­zott (64) hosszú elzáró öltések helyzetét ábrázolja. A 12. ábrán eme elzáró öltések­nek a (65) erősítő öltésekkel való átvarrá­sat, £t 13. ábra a másik szél beszegését és a 14. ábra a másik véget elzáró (64) elzáró öltések képezését tünteti föl, mely elzárást a 15. ábrán a (65) erősítő öltésekkel átvarrva látjuk. A 16. ábrán egjT kész gombljuk-ki­varrás látható, melynél az elzáró öltések, illetőleg elzáró varratok a hasítékra merő­legesek. Bár ez a kiviteli alak is jó, mégis előnyösebb, ha eme öltések a hasítékkal he­í gyes szöget képeznek, mint az a 11—15. áb­! rán látható. A 17. ábra a kész gomblyukat j valamivel nagyobb léptékben ábrázolja. A ! 18. ábrán egy gomblyuk látható, melynek két oldalát egy ismert gomblyukkivarró gépen szegélyeztük, míg a két végének el­zárását ezután egy második gépen a szegé­lyező varrattól függetlenül létesítettük. A 19—22. ábra a gomblyuk kivarrás szokásos módszereit ábrázolja. A 20. ábrán a 19. ábra szerint szegélyezett gomblyuk átvarró erő­sítő öltéseit ábrázolja, az átvarrás kézzel vagy valamely ismert ugrótűs (díszöltést varró) varrógép segélyével történt. Neveze­tesen a 19. ábrán félkörös elzárásu gomb­lyuk, a 22. ábrán egyenes gomblyuk elzárás, a 21. ábrán pedig merőleges gomblyuk el­zárás látható, mely három elzárást beve zetőleg ismertettük. A 23. ábra a gomb­lyukhasíték mentén létesített befoglaló öl­tések képezését ábrázolja. A gomblyuk hosszanti széleinek szegélye­! zésére és végeinek elzárására szolgáló és az 1—7. ábrán látható önműködő gép mű­ködési módja a következő : Tegyük föl, hogy a varrást (113)-nál (11. ábra) kezdjük. Mint-I hogy a gép először a gomblyuk bal szélét szegélyezi (11. ábra), az (58 59) mozgató csapok (3. ábra) az (53) exczenterkorong konczentrikus (68 69) részével az (58 59) ütközők működnek össze (3. ábra) és amaz idő alatt, míg a (68 69) részek az (58 59) csapokra hatnak, hogy a szövet ide-oda mozgásának nagyságát szabályozzák, a szö­j vetbefugó a gomblyuk hosszanti irányában I ugrásszerűen mozog előre, még pedig a (33) előretoló kerék (34) hornyának hatása alatt. A (34) horony egy a csúszósín alsó oldalán alkalmazott nyomógörgőre hat, mely utóbbi ismét más alkalmas tagokat működtet A gomblyuk első vagy baloldalának szegélye­zésénél végzett ugrásszerű elmozdulás nagy­sága a szövet az (53) exczenterkorong által létesített ide-oda mozgásának mértékével egyenlő. A szövet eme eltolódása és oldal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom