24737. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kocsikapcsolás
24737. szám V/b. OSZTÁLY. R "L ••II WIIHWIHIIHIBH —I—MIM II •••IIIMII—•! MM IMI • IIIIM II • III !•! IIH H • I • — IMI I WIIMI —LLLLLML ML —•LLLLL •MIMIIM— IIIMMI—IHIIIW — !!• III Önműködő kocsikapcsoló. THE NATIONAL MALLEABLE CASTINGS C° CZÉG CLEVELANDBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 18-ika. Megjelent IDŐS. évi julius hó 'ál-én. MAGY. KIR. SZABADALMI I H1VATA L SZABADALMI LEI RAS A találmány tárgyát képező önműködő kocsikapcsolásnál az ütközők, vonórudak, rugók és a többi működő részek akként vannak elrendezve, hogy a kapcsolófogak a kapcsolási helyzetben szorosan egymásba fogódzzanak és viszonylagos elmozdulást ne végezhessenek, továbbá, hogy a kapcsolófog a kikapcsolt helyzetből mindig a középállásba törekedjék visszatérni; végül, hogy a kapcsolófej akkor, mikor arra húzó erő hat, egy közönséges vonórúgó, akkor pedig, mikor ütköző gyanánt szerepel, úgy a vonó, mint az ütköző rúgó ellenében legyen kénytelen elmozdulni, tehát hogy ha ütköző gyanánt szerepel, hosszabb úton mozdulhat el, mintha csak egyszerű rúgóra hatna. A csatolt rajzon a találmány tárgyátképező kocsikapcsolás van föltüntetve. Az 1. ábra a kocsikeret egyik végrészének függélyes metszete; az önműködő kocsikapcsolás a kocsikereten van megerősítve. A 2. ábra énnek fölülnézete. Az (a) ütközőrúgó a (b) fejrész és a (c) hátsó rész közé van fogva. A fejrész egy kivágásába a (d) retesz lekerekített vége fogódzik, mely retesz a kapcsoló fejen végig nyúlik és ebből ennek mellső végén kiáll. Ha már most a kocsik kapcsolásánál 1 j a szomszédos kocsi kapcsoló foga a (d) rész ' végébe ütközik, akkor ez a kapcsolófog visszaszoríttatik, miközben az (a) rúgót összenyomja és ha a kapcsoló fogak egymásba kapcsolódtak, akkor a (d) részek az ezekre ható rúgónyomás következtében a kapcsoló fogak szabad mozgását megakadályozzák. A hátsó (c) rész a fölüli két (f) karra oszló (e) emelő alsó karjára támaszkodik. Az (f) karok a (h) vonórúdon megerősített karmantyúban helyet foglaló (g) ütköző hátsó fölületére fekszenek. A vonórúd a közönséges vonórúgóval van fölszerelve, mely a kocsialváz valamelyik hátsó részében foglal helyet. A kapcsolás az (i) jármon van megerősítve, melynek hátsó rséze félköralakúan van meghajlítva és a (j) éket foglalja magában, mely a (k) alsó karjára hat. A (k) emelő az (e) emelő fölvételére szolgáló kimetszéssel van ellátva és fölül az (1) karokra oszlik, melyek a (g) ütköző mellső fölületére fekszenek. A (k) emelő alsó karjának hátsó fölülete elegendően széles és a (j) ékre fekszik, úgy hogy a (k) kar hátsó része akkor, mikor a kapcsolófej és az (i) járom a függélyes középsíkból oldalirányban kitér, a (j) ék mellső fölületével szö' get képez és ily módon az (a) rúgót össze-
