24674. lajstromszámú szabadalom • Szabadon eső kalapács

bíityöktengelyen ülő (o) lendítőkeréken egy (p) túlsúly van alkalmazva olykép, hogy az akkor, midőn a (g) emelőbütyök a kalapácssulykot emeli, lefelé mozog, tehát az eme- , lést megkönnyíti. A kalapács vezérlése egy súrlódási tengelykapcsoló segélyével történik, melynek segélyével a kalapácssulyok akármely magassági helyzetben pillanat alatt rögzíthető. E tengelykapcsoló egy az (a) állványhoz erősített, az (m) bütyöktengelyre föltolt (q) tokból áll, mellyel egy az (m) tengelyen az (s) kézi emeltyű segélyével ismert módon eltolható (r) kapcsolótárcsa jöhet kapcsolatba. A kapcsolót kiiktató szerkezettel még egy az (a) állványon egy (t) peczek által vezetett és a (v) szíj vezetővillát hordó (u) sín van összekötve olykép, hogy ha a súrlódási kapcsolót működésbe hozzuk, tehát a bütyöktengelyt fékezzük egyszersmind a szíj is az ékelt szíj tárcsáról a lazára tolódik. A 3. és 4. ábrákon bemutatott kézi üzemű kalapácsnál a hajtás egy az (1) lendítőkerékbe erősített (2) kézi forgattyú segélyével történik. Az (l) lendítőkerék, mely egy (3) fogaskerékkel egy darabból van készítve, lazán ül egy az (a) állványba erősített (4) tengelyen. A (3) fogaskerékkel egy (5) fogaskerék áll kapcsolatban, mely az S alakú (gl) kettős emelőbütyköt hordó (m) tengelyen ül. Egyebekben a kalapács szerkezete az előbbiéhez hasonló. A kalapácsnak tetszőleges magassági helyzetben való megállítása a kalapácsot hajtó munkás részéről történhetik. Természetes, hogy az (1) lendítőkerék helyébe egy a (3) fogaskerékkel egybekötött szíjtárcsa léphet, mikor is ezen kalapács-typus is használható gépüzemhez. Ez esetben azonban a kalapács szabályozása czéljából a már ismertetett súrlódási kapcsoló perendezéssel lesz fölszerelve. Az ismertetett kalapács, mely gépi üzemre alkalmas kiviteli alakjában főkép gőzkalapácsokat helyettesíteni, kézi üzemre való kiviteli alakjában pedig kisiparosok, mint lakatosok, kovácsok stb. czéljaira szolgálni van hivatva, csekély helyszükségletén kívül még azon nagy előnnyel is bír, hogy csekély erőszükséglet mellett precziz ütéseket mér. Egy ilyen kalapács, mely pl. 400 kg. súlyú sulyokkal van ellátva, legfölebb 1—l1

/* lóerőt igényel; egy 50 -60 kg. súlyú sulyokkal bíró pedig egyetlen munkás által tartható üzemben. A kalapácssulyoknak a megmunkálandó vastuskóról való visszapattanása, ami rúgós kalapácsoknál mindig meg szokott történni, itt teljesen ki van zárva. Megfelelő migyságú szíjtárcsák alkalmazásával a kalapács tetszőleges fordulatszámokra (egész 500 fordulatig perczenkint) rendezhető be, anélkül, hogy egyes alkatrészeinek törésétől kellene tartani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szabadon eső kalapács, jellemezve egy ismert, függélyes (b) vezetékek között föl- és lemozgatható (c) kalapácssulyok által, mely az állványfejben függélyesen vezetett két (d) csúszórúdra van fölfüggesztve és melyet egy forgásba hozott félholdalakú (g) emelőbütyök, illetőleg S alakú (gl) kettős emeltyűbütyök, azáltal, hogy ez utóbbi egy a (d) csúszórudakba ágyazott (h) csap körül forogható (i) csúszócsigára nyomást gyakorol, megemel, ahol is a kalapácssulyoknak a (d) csúszórúdak által létesített második vezettetése annak ingását megakadályozza és ezáltal pontos ütés létrejöttét eredményezi. 2. Az 1. pontban igényelt szabadon eső kalapácsnál a kalapács vezérlésére szolgáló berendezés, jellemezve egy az (a) állványhoz erősített, az (m) emelőbütyöktengelyre föltolt (q) súrlódási kapcsolótok által, mellyel az (s) kézi emeltyű segélyével az (m) emelőbütyöktengelyen ismert módon eltolható (r) kapcsolótárcsa hozható kapcsolatba, ahol is ez utóbbival egy (v

) szíjvezetővillával fölszerelt (u) sín van összekötve olykép, hogy az (m) tengely fékezése alkalmával az (r) kapcsolótárcsával egyszersmind az (u) sín is eltolódik és a szíj az (nl) ékelt szíjtárcsáról az (n2) laza szíjtárcsára tolódik. 3. Az 1. pontban igényelt szabadon eső kalapácsnál a kalapácssulyok túlságos fölemelkedését és ezáltal az (i) csúszó-