24649. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kalapács
_ 4 -lefelé fog siilyedni. Midőn a kalapács lefelé való mozgásának végéhez közeledik a nyomó közeg további bevezetése a (4) szeleppel és a (26) csappal kapcsolatos mechanizmus segélyével automatikusan megszakít tátik, hol az említett szelep mozgása egyidejűleg történik a kalapács lefelé való haladásával. Ugyanakkor, midőn a nyomó-vezeték elzáratik, a kalapács fölött levő komprimált levegő expandál és a kalapácsot lefelé hajtja mindaddig, míg csak a (4) szelep föl emelkedik, a mikor aztán a megnyitott (18) csatornán keresztül kezdetét veszi a szivó hatás működése. Ez után már a kalapács csak a neki kölcsönzött sebesség, íII. eleven erő hatása alatt teszi meg útjának még hátra levő részét, miközben a szivó vezeték mindinkább megnnyittatik és így a légnyomás hatása alatt kényszeríttetik ismét fölemelkedni. Midőn a kalapács legmélyebb állásánál az üllőhöz ütközik, az ütközés következtében kissé visszaugrik vagyis fölemelkedik. eközben azonban a (36) rúgó a (26) csapot befelé tolja, minek következtében a (4> szelep, a (27, 28) emeltyűkarok, a (29) tengely és a (30) kar megfelelő mozgásai folytán lefelé tolatik. Midőn a kalapács fölfelé való emelkedési pályájának határához közeledik, a (4) szelep elzárja a (18) csatornát és így a szivó hatás megszűnik. Ámbár a kalapácsot az alsó végére ható atmoszférikus nyomás még ez után is tovább emeli, azonban haladása közben a (4) szelep szabaddá teszi a nyomó vezetéknek a kalapácskamrába torkoló nyílását. Midőn a nyomás erösebb lesz, a kalapácsnak további fölfelé való mozgását megakadályozza és az utóbbi ismét lefelé szoríttatik s ez ismétlődik mindaddig, míg csak az automatikus működés, a főemeltyű (21) markolattal vagy fogantyúval fölszerelt végének a Jábító segélyével vagy kézzel eszközölt lesiilyesztése által megszak itta tik. A (9) emeltyűkarnak ezen elforgatása következtében ugyanis a (4) szeleptest annyira fölemeltetik, hogy a kalapács és a (26) csap közvetítésével működtetett emeltyűszerkezet nem képes a (4) szeleptestet elegendő mértékben elmozdítani arra, hogy ez a nyomó vezetéket megnyissa, I míg ellenben a szivó vezeték nyitva marad s így a szivó hatás a kalapácsot fölemelt i állásban tartja. Ha tehát a lábító szabadon bocsáttatik, a kalapács fölemelkedik és ezen helyzetben állva marad. Ha viszont a lábító csak félig nyomatik le és ezen állásában njegtartatik, í akkor a kalapács működésbe jön és automatikusan dolgozik. Ha ismét a lábítót egészen lenyomjuk, úgy a kalapács lestilyed ugyan, azonban ezen helyzetben állva marad, mivel a (4) szelep nagyon lesülyesztetik arra. hogy a szivó vezetéket megnyithassa. Ugyanezen hatások érhetők el a forgatható (40) szelej) alkalmazásánál, a lábítónak hasonló működtetéseinél. A (30) karnak alsó végénél egy (60) hasíték van kiképezve, a (9) emeltyűvel való kapcsolat helyénél, mely hasítékba a (9) emeltyűnek (61) csapja illeszkedik. Az említett hasíték hossza egy (62) csavar segélyével tetszés szeriut szabályozható. A ((50) hasíték czélja a szelep visszafordításának szabályozása, midőn a kalapács löketének végéhez közeledik. Viszont a (62) csavar a föntebb leirt s a szelepnek automatikus működtetésére szolgáló mechanizmusnál a (9) emeltyűvel való kapcsolatnál lévő játéktér nagyságának növelésére vagy csökkentésére szolgál. Ha a játéktér egészen megszüntettetik, a szelep mozgása a kalapács mozgását azonnal követi. Ha viszont a csavari kifelé csavaroljuk, úgy hogy a hasíték hoszszát megnöveljük, akkor a kalapácsnak bizonyos fokú mozgása még a szelepet nem befolyásolja. Midőn a kalapács fölemelkedik és a (18) csatorna nyílását elzárja, föltesszük, hogy elegendő levegő van a kalapácskamrában a kalapács fölött jelen arra, hogy az az utóbbi és a kamra födéllapja között légpárnát képezhessen, miközben a (60) csatorna fölső végénél elrendezett (61) visszacsapó szelep megakadályozza a levegőnek az említett úton át való elillanását, í 11. kisurranását. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Pneumatikus kalapács, jellemezve a (20) kalapács-kamra és egy (4), ill. (40) sze-I leppel fölszerelt szelepkamra által, hol
