24633. lajstromszámú szabadalom • Sebességszabályozó berendezés

kisebbedésnek épen az ellenkező hatása van. A terhelésnövekedés okozta sebességkisebbedés a (3) tengelyre és a (105) csavarmenetes hüvelyre azonnal átvitetik. A (117) csavarház és az evvel összekötött részek tehetetlensége következtében a (117) csavarház a (105) hüvelyhez viszonyítva bizonyos relatív mozgást végez, úgy, hogy a (105) csavarmenetes hüvely a csavarházból a (118) rúgó rugalmassága következtében bizonyos mértékben kicsavarodik. Ennek következtében a csavarmenetes hüvely, tehát a (113) emelő és (.115) rúd és lefelé mozog, úgy hogy a motorhoz több erő jut és ez azonnal gyorsabban fut, a terhelés növekedésének megfelelően, mielőtt még a nehezebb részek nagyobb tehetetlenségük miatt a terhelés növekedését éreznék. Ha tehát a rúgó nyomása a rugónak a csavarmenetes hüvely sebességcsökkenése következtében föllépő széthuzatásánál kisebbedik a csavarház és a szabályozó súlyok lassabb forgását idézi elő, míg a rúgó eredeti feszültségét vissza nem nyerte és a részek eredeti állásukat ismét el nem foglalták. Ez a szerkezet a szabályozót annyira érzékennyé teszi, hogy az a sebesség legkisebb változásánál működésbe jön és ezáltal befolyásoltatik, még mielőtt a czentrifugálerő hatása alatt álló részek ezt megéreznék. A meglehetősen nehéz lendítőkerék a szabályozónak a túlszabályozást meggátló egyenletes járását biztosítja. A csavarmenetes hüvelyt és csavarházat összekötő (118) rúgó érzékenysége lehetővé teszi, hogy a szabályozó a terhelés legkisebb ingadozását a motorhoz vezetett erő gyors nagyobbításával vagy kisebbítésével kiegyenlíthesse, úgy hogy a sebesség állandó maradjon. A szabályozó annyira érzékeny, hogy oly bérendezéseknél. melyekben a terhelés csak szűk határok között ingadozik, az egész berendezés sebességét központi szabályozással tehetjük állandóvá. Ha ellenben a szabályozót oly berendezéseknél alkalmazzuk, hol a terhelés tág határok között változik, túlságos érzékenysége miatt túlszabályozza a berendezést és ennek meggátlására a szabályozót akként rendezzük be, hogy érzékenysége kisebbedjék. Mint az a rajzokból kitűnik, a (105) csavarmenetes hüvely fölső része a (127) süveg egy mélyedésébe léphet. Igen nagy terhelésváltozásnál a Iliivel}' vége a (127) süvegbe lép és ennek fölső fölületébe ütközve, ezt a (128) rúgó feszültsége ellenében fölemeli. Ennek következtében a (128) rugónak a süvegre gyakorolt nyomása nő és így a szabályozó érzékenysége kisebbedik. Minthogy a lendítő kereket könnyen egyensúlyozhatjuk és akként ágyazhatjuk, hogy súlya ne hasson az ingatömegekre, azt oly nagyra méretezhetjük és oly gyor! san forgathatjuk, hogy a szabályozónak lehetőleg egyenletes forgását biztosítsuk. Ezért mire a tulajdonlcépeni czentrifugál szabályozó működésbe jön, a kiegyenlítés már annyira végbe ment, hogy csak kis mérvű sebességváltozás kiegyenlítése válik szükségessé. A (113) emelő által beállított (115) rúd arra az esetre, hogy a szabályozót vízerőgépnél alkalmazzuk és hogy a rúd egy zsilip beállítására szolgál, a (32) tolattyúval (5. ábra) van összekötve, míg a (33) zsilipet a (34) rudak kapcsolják össze a korong gyanánt alakított (35) dugattyúval, mely egy hengerben mozog föl- és lefelé, mely henger a (36 37) csatornákon közlekedik a (32) tolattyúnak a henger mellett elrendezett (38) tolattyú szekrényével. Eme tolattyúszekrény kiömlési nyílását a (40) szelep szabályozza. A (32) tolattyúnak fölül és alul nyitott, központi fúrata van és egy (41) gyűrűs tér veszi azt körül, mely azáltal létesül, hogy a hengeralakú tolattyú végeinek átmérője a középrészének átmérőjénél nagyobb. A tolattyú és a (115) rúd között egy (42) csap létesít kapcsolatot. A tolattyú két (43 44) végrészének magassága a (36 37) csatornák szélességével egyenlő. Mikor a vízerőgép futó kereke függélyes helyzetben van szerelve, a dugattyú és zsilip súlya a zsilipet sülyeszteni és így nyitni törekszik. Ezért a (33) dugattyú alatt is kell nyomást létesíteni, mely eme részek súlyát kiegyenlíti. Ha ellenben a futó kerék