24632. lajstromszámú szabadalom • Radiát turbina
felé vezetjük, mint ez legjobban a 6. ábrán látható és ily módon a burkolatban a fölső (41) kamrát létesítjük, melybe a víz elzárásánál a (40) zsilip fölső széle behatol és így mindazokat a leveleket és ágakat, melyek a zsilip fölső éle és a (2) burkolat (42) széle között könnyen összegyűlnek, eltávolítja. A (11 12 13) stb. beömlési nyílások vagy vezető czellák függélyes oldalfalaiban (44) hornyok vannak alkalmazva és ezekben (43) lemezek elhelyezve, melyek ép oly alakúak, mint a vezető czellák feneke és födele, úgy hogy ezek mindegyikét két vagy több kis párhuzamos czellára osztják. A rajzon példaképen egy-egy ily (43) lemez mindegyik nyílást két-két részre osztja. Mint az a 6. ábrából kitűnik, a (43) lemezek egészen a (2) burkolat belső fölületéig érnek, úgy hogy a zsilip ép oly közel ér ezekhez a lemezekhez, mint a (42) ponthoz és így az összegyűlt leveleket ennek következtében tökéletesen eltávolítja. Czélszerű, ha a czellák falaiban több hornyot alkalmazunk, mikor a lemezek számát a vízfolyás és a terhelés viszonyaihoz mérten változtatjuk. A megrajzolt kerék beömlő nyílásaiban pl. két lemezhez való nyílás van alkalmazva. Mikor a kerék például leginkább a teljes munkabírása egy harmadrészéig van terhelve és mikor ily kis terhelés mellett kevés víz bevezetésénél lehetőleg kedvező hatásfokot akarunk biztosítani, továbbá, mikor a tóban vagy készlettartályban lehetőleg sok vizet kell visszatartani, hogy ily módon elég vizünk legyen akkor is, mikor a gépet egy ideig teljes terheléssel kell járatni, akkor az által, hogy a (43) lemezeket a fölső hornyokba toljuk, a hatásfokot kis vízbeömlés esetére lehetőleg kedvezővé tesszük és így a gépet kisebb vízmennyiséggel hajtatjuk, mintha a lemezeket nem alkalmaznók. Ez annak a körülménynek köszönhető, hogy a vízbeömlésnél a (11 12 13....) czellákban keletkező örvények jóval kisebbednek, a mennyiben, ha a zsilipet a (43) lemezekkel egy magasságban állítjuk be, a lemezek alatt lévő víz aránylag nyugalomban van és csupán csak a lemezek fölött áramlik. Ha a kerék átlagos terhelése nagyobb, czélszerű lehet, ha a lemezeket az alsóbb hornyokba toljuk, és ha a kerék meglehetősen hosszú ideig a teljes munkabírása egy harmad egészen két harmad-részéig van terhelve, akkor czélszerűnek bizonyulhat, ha két csoport lemezt alkalmazunk, egyet a fölső és egyet az alsó horonycsoportban. A lemezek elrendezését a kerék forgássebességének megfelelően, bármikor változtatni lehet. A hatásfokot a lemezek elrendezésén kívül még a lapát alsó részének görbülete nagyobbításával és így a futókerék fenekén alkalmazott kiömlő-nyílás keresztmetszetének kisebbítésével is fokozhatjuk. Például valamely kereket, mely teljesen r.yitott zsilipnél egy bizonyos hatásfokkal dolgozik, úgy is berendezhetünk, hogy körülbelül ugyanavval a hatásfokkal dolgozzék, mikor a zsilip az első esetnek megfelelő vízmennyiségnek csak egy harmad részét bocsátja át. Ezt az által érjük el, hogy a beömlési nyílásokban lévő megosztó lemezeken kívül oly lapátokat alkalmazunk, melyek feneke akként görbül, hogy a futókerék fenekén lévő hasítékok területe megfelelően kisebbedjék. Nagy, függélyes tengelyű kerekeknél a (6) ágyazócsapot igen nagy súly terheli, ezért az túlságosan fog kopni és a nagy súrlódás nagy erőfogyasztással fog járni. A tengely és futókerék ágyazására ebben az esetben a következő szerkezetet fogjuk használni. A (10) csapágyon egy (49) üreges henger és a (3) tengelyen körülbelül a henger közepén egy (50) korong van megerősítve, melynek átmérője valamivel kisebb, mint a hengeré, úgy hogy a víz a henger alsó részéből annak fölső részébe átáramolhatik. A korong azonkívül, hogy ez könynyebben megtörténhessék, furatokkal is el lehet látva. A hengernek fenekén egy (51) furata van, melyen a kereket körülvevő nyomás alatt álló víz beáramolhatik. A (49) henger fölső részétől egy (52) cső vezet az 1.
