24579. lajstromszámú szabadalom • Villámhárító elektromos légvezetékek számára

bevont s szénpálczákból képezett kötegek­ből állanak, hogy a szemközt fekvő csú­csoknak, egy kisülés alkalmával való össze­olvadását elhárítjuk, mivel különben fémből is készülhetnének. Az (A) edény és az (E, C) tömbök köze­lében egy (D) indukcziós tekercs van el­rendezve, mely egy mágneses mezőt léte­sít, amelynek erővonalai az (y—y) vonalra merőlegesek. A (D) tekercs a vonal árama vagy más tetszőleges, ettől független áram­forrás által gerjeszthető. A (D) tekercs a széncsúcsok között képződött elektromos ív kifúvására szolgál, de egyszersmind arra kényszeríti a légköri elektromosságot, hogy az (y—y) vonal irányában haladjon és így a (H) földvezetékekre menjen át. A fönti elrendezés mellett a haszonára­mok zavartalanul mennek át az (A) edény külső fölíiletéről annak belső föiületére és fordítva, míg a légköri elektromosság az (E) tömbökről a dielektrikumon keresztül a (C) tömbökre megy át ahelyett, hogy az edény belső föiületére, innen pedig a (B) vezetőre menne, mivel eközben hirtelen meg kellene változtatnia haladási irányát és a mágneses anyag erős impendancziáját kellene legyőznie. A (D) tekercs hatása hozzájárul ahhoz, hogy a kisülés az (E —C) tömbök között menjen végbe. Ha hosszabb légvezetékekről van szó, melyeknél nem csupán a vezeték végein, hanem közbenső helyeken is alkalmazandók villámhárítók, úgy mint a 2. ábrnbeli váz­latból látható, az (a—b) vezetékszakaszok közé egymás mellé két (A) edényt kell el­rendezni, melyeknek külső fölíiletei egy-egy (a, b) vezetékszakasszal, belső fölületei pe­dig egy (c) vezeték segélyével egymással vannak összekötve. A leírt készülék nem csupán szűkebb értelemben vett légvezetékek, hanem más vezetékek, pl. elektromos vasutak vezeté­keinek, tartósodronyainak megvédésére, ill. kisütésére alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Villámhárító elektromos légvezetékek számára, jellemezve a vezetékkel sze­rieszbe kapcsolt, a vezeték ugyanoly hosszúságú részéhez viszonyítva igen nagy külső föliilettel bíró test által. 2. Az 1. alatt igényelt villámhárító fogana­tosítási alakja, jellemezve egy üreges test által, melynek külső föliilete a vil­lámütéseknek kitett, belső föliilete pedig az ezektől megvédendő vezetékkel van összekötve. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt villámhárító­nál egy oly (A) üreges test alkalmazása, mely fölületének különböző pontjain kü­lönböző görbületi sugárral bír, mimellett a legkisebb görbületi sugárral bíró ré­szekkel szemben a földvezetékek végei vannak elrendezve, míg a fölület egyéb részei a statikai elektromosságnak a levegőbe való kisütésére csúcsokkal le­hetnek ellátva. 4. Az 1. és 2. alatt igényelt villámhárítón egy mágnesezhető anyagból álló, kisebb keresztmetszetű és fölületű és hirtelen irányváltozásokat föltüntető vezető el­rendezése azon czélból, hogy az (A) test belső fölülete és a külső tér között elektromosan vezető összeköttetést léte­sítsünk. 5. Az 1. és 2. alatt igényelt villámhárító­nál egy indukcziótekercs elrendezése, mely a légköri elektromosság irányába merőleges irányú mágneses mezőt lé­tesít. (1 rajzlap inollóklettcl.) "AUJTÓ RÉ/^VÍN " TVWA8ÁG NYOMDÁJÍ BUDAPE8TE*

Next

/
Oldalképek
Tartalom