24570. lajstromszámú szabadalom • Újítás chlorátok és perchlorátok elektrolytos előállítására való eljáráson

Megjelent 1902. évi május hó 23-án. MAGY. fjto KIR. SZABADALMI Tf ijEf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24570. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Újítás chlorátok és perchlorátok elektrolytos előállítására való eljáráson. LEDEBLIN PÉTER MÉRNÖK CHEDDEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 30-ika. A találmány tárgyát alkálikloridok vizes | oldatának elektrolytos elbontására való eljá- | ráson eszközölt újítás képezi, mely lehetővé teszi, hogy a kloridokat akként alakítsuk át a megfelelő klorátokká, hogy az elektro­chemiai termelési hányad igen nagy, majd­nem az elméleti termelési hányaddal egyenlő legyen. Úgy tapasztaltam, hogy ha valamely közöm­bös — eredetileg közömbös — alkáli klorid oldatot elektrolysisnek vetünk alá, az elek­trolysisnél fejlődő" gázoknak (változó arányú hydrogén- és oxygén-keverék, mely a víz elbontása következtében keletkezik) jellemző, klórtól vagy klor és oxygén vegyületektől származó szaguk van. A ehemiai reagensek ezeknek az anyagoknak jelenlétét jelzik és a klor eltávolítása és meghatározása is sike­rül kálium-jodid segélyével. Másrészt ugyancsak tapasztaltam, hogy a folyadék, mely eredetileg közömbös volt, lúgossá válik, bizonyos idő multával pedig a folyadék lúgossága egy bizonyos határér­téket vesz föl és állandóvá válik. Úgy talál­tam, hogy a folyadék lúgossága és maró alkáli - tartalma avval a klormennyiséggel aequivalens, mely a művelet megkezdése óta a folyadékból a gázokba jutott, továbbá, hogy attól a pillanattól kezdve, melyben a folyadék lúgossága állandóvá válik, a klor­fejlődés is megszűnik. Ezek után megállapítottam, hogy az elek­trolysisnél képződő klorátok termelési há­nyada azért kedvezőtlen, mert a folyadék­ban szabad alkáli van. Ennek igazolására a következő kísérlet­sorozatra hivatkozom, melynél az egyes kísérleteket teljesen azonos feltételek mel­lett végeztem (a hőmérséklet, áramerőség és sűrűség, a folyadék térfogata, az elektró­dák anyaga, alakja, mérete és egymástól való távolsága, stb., azonos volt). I. Kísérlet. Az elektrolysisnek alávetett folyadék nátrium-klorid (Na Cl) oldat, melynek 1 lite­rében 13 g. nátriumbikromátot (Na2 Cr2 07 ) oldottam és melyhez annyi higított sósavat kevertem, hogy az Corbinnek 22557. sz. szabadalma szerint vörös szinét állandóan megtartsa. Ily feltételek mellett a nátrium­klorát elektrochemiai termelési hányada, mint az a fentebbi szabadalomból ismeretes, 0 55 g. ampére-óránként, vagyis az elmé­leti termelési hányad (0 66 g. ampére-órán­ként) 83°/0 -a és ez a termelési hányad ál­landóan fentartható, ha a képződött klorátot elvezetjük, az oldat lehűtésével kristályosít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom