24562. lajstromszámú szabadalom • Fölső vezeték elrendezése elektromos üzemű vasutaknál

— 2 — nyes vonallal jelzett) (p r q) vonal lenni, hanem ettől a fölfüggesztési pontokban (a pontozva jelzett vonal mentén) el fog térni, vagyis az áramleszedő el fogja hagyni a vonalvezetéket. Ezt az új elrendezésnél (3. ábra) a fölfüggesztési pontokra ható rúgók helyes méretezésével mindig elkerülhetjük. Az 1. ábrán az oldalirányban elmozduló fölfüggesztés egy különleges kiviteli módozata látható. Az (a) áramleszedőt (az adott esetben kengyelt) vezető (b) vonalvezeték a (c) süveg segélyével van a (d) szigetelőn megerősítve. A szigetelő (e) tartókarja, mely az adott esetben mint derékszög alatt meghajlított emelő van kiképezve, az (f) és (g) pontokon az U-vasból készült (h). fölfüggesztő kar (i k) pontjaihoz van a rugalmas (1 m) tagok segélyével kötve. A fölfüggesztés működési módja a mondottakból magától érthető. Minthogy az áramleszedő kengyel a rajz szerint két fölfüggesztési pont között a középállásban (mikor a vonalvezeték legmélyebben fekvő pontjaival érintkezik) a vonalvezetéket épen annyival tolja el, a mennyi a fölfüggesztési pont eltolódása mikor az áramleszedő a következő fölfüggesztési pontig elérkezik, a vonalvezeték behajlása nem idézi elő az áramleszedő oldalirányos eltolódását. A találmány lényegét természetesen nem érintik bizonyos közel fekvő módosítások, így pl. a tartókar ágyazását rugalmassá tevő tagok az (i) és (k) pontok mögött is alkalmazhatók. Bizonyos esetekben a rajz szerint szerkesztett fölfüggesztő kar természetes rugalmassága is elégséges a jelzett ezél elérésére. ' A tartókar és a fölfüggesztő kar között szigetelőket is lehet beiktatni. Továbbá az sem szükséges, hogy az (i k) pontok függélyesen egymás fölött feküdjenek. Végül az is világos, hogy a pontokat összekötő egyenes hajlásszöge tetszőleges lehet, továbbá, hogy az említett pontok és a vonalvezeték drótjának középpontja egy tetszőleges hajlásszögű egyenesbe is eshetik. A találmány könnyen belátható módon több, a két kifeszítési pont között alkalmazott tartókar és vonalvezeték drót esetében is alkalmazható. Ebben az esetben csak az szükséges, hogy a legfölső tartókar (g) pontját az alatt a fe'cvő tartókar (f) pontjával kössük össze és így tovább. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Felső vezeték elrendezés elektromos üzemű oldalt súrolt vonalvezetékkel bíró vasutaknál, jellemezve a vonalvezetéknek olyan fölf iiggesztése által, a melynél a vonalvezeték fölfüggesztési ill. megerősítési pontjai is engednek az áramszedő nyomásának, oly czélból, hogy az áramleszedőnek a vonalvezeték oldalirányú behajlása következtében föllépő oldalirányú elmozdulásait lehetőleg elkerülhessük. 2. Az 1. alatt védett fölső vezeték elrendezés egy kiviteli módozata, jellemezve a vonalvezeték-tartóknak oly tartókarok külső végén történő elrendezése által, melyek két-két egymás fölött fekvő megerősítési pont közé rugalmasan vannak befogva. (1 rajzlap melléklettel.) PW.LAS '.ÉSZVÉN-T TÁRSASÁO NYOMDÁJA BUDA^ESTE*