24557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tolattyúk és dugattyúk csúszó fölületeinek és más kenendő részek kenésére

Megjelent lí)02. évi junius lió 30-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24557. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tolattyúk és dugattyúk csúszó fölületeinek és más kenendő' részek kenésére. MICHALK FRIGYES VILMOS GYÁRIGAZGATÓ DÖHLENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 november hó 27-ike. Kísérletek azt mutatták, hogy gőzel­osztótolattyúk, dugattyúk és effélék kené­sénél sokkal hatásosabb a kenés, ha a kenőanyagot nem vezetjük közvetlenül a kenendő részekhez, hanem hosszabb úton hevítjük, úgy hogy a kenőanyag e hosszú úton közvetlenül fölhasználása előtt föl­forr és ebben a fölforrt, illetve forró ál­lapotban jut a kenendő fölületre. A leg­nagyobb nehézségekkel jár különösen loko­motivoknál a gőzelosztótolattyúk elegendő mértékben oly módon való kenése, hogy hosszabb munkatartamnál a tolattyú és dugattyúszekrény csúszó fölületeinek elko­pása vagy megrongálódása be ne következ­zék, de még senkinek sem jutott eszébe, hogy magának a kenőanyagnak milyen ke­zelése van hatással a kenésre, hanem az összes javítási törekvések a kenőanyag­nak a kenőhelyre való vezetésének mód­jára irányultak. Találmányom tárgya már most abban áll, hogy a kenőanyagot, nem úgy mint eddig, egyszerűen, hanem forró állapotban vezet­jük a kenőhelyre és hogy a kenőanyagve­zetéket oly czélból, hogy a kenőanyag ily forró állapotban jusson a kenőhelyre, hosz­szabb részén fölhevítjük. Ez a fölhevítés legczélszerűbben a meglévő gőz által tör­ténik, a mennyiben a kenőanyagot vezető csövet a gőz átáramolta vagy gőzzel telt téren, tehát például a tolattyúszekrényen, a hengeren, a gőzvezetéken vagy effélén vezetjük át egy bizonyos úton, mielőtt a kenőhelyre torkollik, úgy hogy a kenőanyag ebben a gőz által körüláramolt és ez ál­tal fölhevített csőrészben kiömlése előtt megfelelően fölhevíttetik. A kenőanyagot vezető csőnek a környező gőz hőmérsékle­tére való fölhevítése azt a további előnyt is nyújtja, hogy a csővezetékbe behatoló gőz nem választhat le abban kondenzált vi­zet, mivel az csakhamar elpárologna. Ev­vel azt az eddigi hátrányt kerüljük el, hogy a kenőanyagot hozzávezető csőbe behatoló gőzből kondenzált víz leváljék, mely a kenőanyaggal keverődik és ezt fölhevítése által kenőhatásában gátolja. A csatolt rajzon az ezen eljárás kivite­lére szolgáló több berendezés látható. Az 1. ábránál a kenőanyagot vezető (a) cső a (b) tolattyúszekrény egész széles­ségében és azután vissza van vezetve és a (c) tolattyú fölött torkollik. A (b) to­lattyúszekrényben lévő gőz tehát az (a) csőnek a szekrényben lévő részét hevíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom