24541. lajstromszámú szabadalom • Erőgép

Megjelent lí)<)2. évi július hó 2-án. MAGY. miit KIH. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 24541. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Erőgép. JOHANSSON FERENCZ JÁNOS EMIL HANGSZERKÉSZÍTŐ STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 3-ika. Jelen találmány oly fajtájú erőgépre vo­natkozik, melynél egy tengely körül, azzal párhuzamosan egy sereg henger van köz­ben elrendezve, melyeknek dugattyúi a ten­gellyel szilárdan összekötött dobok görbe vezetőfölületeire működnek tengelyirány­ban. A találmány czélját expanziós rend­szereknek ilyen fajtájú gépekre egyszerű módon való alkalmazhatása és a vezetőfö­lületek által okozott tengelyirányú, vala­mint oldalirányú csapágynyomások kibalan­czirozása képezi. Ezt az által érjük el, hogy a hajtandó tengely körül különböző nagyságú hengereknek két egymás mögé ál­lított csoportját rendezzük el és a két hen­gercsoport közé egy a tengellyel szilár­dan összekötött tolattyút alkalmazunk, mely utóbbi alkalmas nyílások és csatornák segélyével a gőznek az összes hengerekre vonatkozó be- és kilépését szabályozza, va­lamint az által, hogy a gép mindegyik vé­gére egy görbe vezetőfölületekkel ellátott és a tengellyel szilárdan összekötött tár­csát alkalmazunk, mely tárcsákra a két hengercsoport dugattyúi ellenkező irány­ban működnek. Ily módon még négyszeres expanziójú gépeket is állíthatunk elő kö­rülbelül ugyanakkora költséggel, mint a mennyibe egy közönséges magas nyomású gép kerül, azonkívül pedig a jelen talál­mány szerint szerkesztett gép sokkal ke­vesebb helyet igényel, mint egy hasonló ex­panziójú és ugyanakkora munkabírású for­gattyús gőzgép. A mellékelt rajzokon egy a jelen talál­í mány szerint szerkesztett négyszeres ex­, panziójú gép van föltüntetve, melynél mind­| egyik nagyságú dugattyú két-két példány­ban van alkalmazva. | Az 1. és 2. ábra a gépnek az 5. ábra ! A-—B vonala szerinti egy-egy hosszmetsze­tét mutatja, melynél a dugattyúk a külön­| böző végállásokban vannak. A 3. és 4. ábra a gépnek szintén egy-egy hosszmetszetét tünteti föl, és pedig az 5. ábra C—D vo­nala szerint különböző végállásokban álló dugattyúkkal. Az 5. ábra a 3. ábra E—F vonala szerinti keresztmetszete a nyíl irá­nyában nézve. A 6. és 7. ábra a tolattyú­nak különböző oldalakról való nézetei. A 8. ábra a mótor egy módosításának hosszmetszete, melynél egy ide-oda járó dugattyús tolattyú van alkalmazva. A 9. és 10. ábrák a 8. ábra G—H és J—K vo­nalai mentén vezetett metszeteit ábrázol­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom