24541. lajstromszámú szabadalom • Erőgép
Megjelent lí)<)2. évi július hó 2-án. MAGY. miit KIH. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 24541. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Erőgép. JOHANSSON FERENCZ JÁNOS EMIL HANGSZERKÉSZÍTŐ STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 3-ika. Jelen találmány oly fajtájú erőgépre vonatkozik, melynél egy tengely körül, azzal párhuzamosan egy sereg henger van közben elrendezve, melyeknek dugattyúi a tengellyel szilárdan összekötött dobok görbe vezetőfölületeire működnek tengelyirányban. A találmány czélját expanziós rendszereknek ilyen fajtájú gépekre egyszerű módon való alkalmazhatása és a vezetőfölületek által okozott tengelyirányú, valamint oldalirányú csapágynyomások kibalanczirozása képezi. Ezt az által érjük el, hogy a hajtandó tengely körül különböző nagyságú hengereknek két egymás mögé állított csoportját rendezzük el és a két hengercsoport közé egy a tengellyel szilárdan összekötött tolattyút alkalmazunk, mely utóbbi alkalmas nyílások és csatornák segélyével a gőznek az összes hengerekre vonatkozó be- és kilépését szabályozza, valamint az által, hogy a gép mindegyik végére egy görbe vezetőfölületekkel ellátott és a tengellyel szilárdan összekötött tárcsát alkalmazunk, mely tárcsákra a két hengercsoport dugattyúi ellenkező irányban működnek. Ily módon még négyszeres expanziójú gépeket is állíthatunk elő körülbelül ugyanakkora költséggel, mint a mennyibe egy közönséges magas nyomású gép kerül, azonkívül pedig a jelen találmány szerint szerkesztett gép sokkal kevesebb helyet igényel, mint egy hasonló expanziójú és ugyanakkora munkabírású forgattyús gőzgép. A mellékelt rajzokon egy a jelen találí mány szerint szerkesztett négyszeres ex, panziójú gép van föltüntetve, melynél mind| egyik nagyságú dugattyú két-két példányban van alkalmazva. | Az 1. és 2. ábra a gépnek az 5. ábra ! A-—B vonala szerinti egy-egy hosszmetszetét mutatja, melynél a dugattyúk a külön| böző végállásokban vannak. A 3. és 4. ábra a gépnek szintén egy-egy hosszmetszetét tünteti föl, és pedig az 5. ábra C—D vonala szerint különböző végállásokban álló dugattyúkkal. Az 5. ábra a 3. ábra E—F vonala szerinti keresztmetszete a nyíl irányában nézve. A 6. és 7. ábra a tolattyúnak különböző oldalakról való nézetei. A 8. ábra a mótor egy módosításának hosszmetszete, melynél egy ide-oda járó dugattyús tolattyú van alkalmazva. A 9. és 10. ábrák a 8. ábra G—H és J—K vonalai mentén vezetett metszeteit ábrázolják.