24535. lajstromszámú szabadalom • Jármű fölfüggesztés egyvágányú függő vasutak számára

zettel és alakkal bírjanak, hogy azok a szekrény- és kerékalváz közötti csukló eset­leges eltörésénél a futósinekre helyezked­jenek és a jármű lezuhanását megakadá­lyozzák. A (c) kerékalvázzal összekötött (f f) biz­tosítóhorgok a (g) futókerekek fölemel­kedését megakadályozzák és e czélból füg­gélyesen a futókerekek alatt a pályát egy kis mozgástér meghagyásával körülveszik. A szekrény és fölfüggesztőhorgok rugal­masságát az 1. és 2. ábrák szerint az (i) tekercsrúgó biztosítja. Ha ezen járműelrendezés motorkocsiknál és lokomotivoknál alkalmazandó, akkor a (k kl) motorok közvetlenül a futóten­gelyre (1. és 3. ábra) vagy más módon is helyezhetők el. Hogy a motorok miképen vannak elhelyezve, az a jelen elrendezés­nél lényegtelen, azonban a statikai nyoma­téknak a súlyra és a légellenállásra való tekintettel létesített kiegyenlítését figye­lembe kell venni. A 4. és 5. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a kocsiszekrény rugalmassága más módon van létesítve. Itt az (a,) szekrény a (b) horgok segé­lyével a (c) kerékalváz keresztcsuklójával ismét a sín fölött van összekötve. Azon­ban mindegyik kerékalváz, nem mint az 1. ábrában merev keret gyanánt, hanem két félből van képezve, melyeket az (e el) ten­gely csuklósan kapcsol és az (i i) rúgó alá­támaszt. Az (f fl) biztosítóhorgok alsó részükön oly alakkal bírnak, mint a 3. ábrában, fö­lül azonban egymással keretszerűen össze vannak kötve és a kerékalváz két felére akként vannak fölfüggesztve, hogy az (e el) tengelynek a rúgós alátámasztás foly­tán való föl- és lemozgásánál a két futó­tengely megfelelően egymáshoz közeledhe­tik vagy távolodhatik. E czélból az (n) föl­függesztő füleket szabad mozgást engedő hézaggal kell ellátni. Az esetleges mótor­hajtás hasonlóan, mint az 1. és 3. ábrák­ban (k)-nál lehet elrendezve. A statikai nyomatékok kiegyenlítése ugyanazon alap­elvek szerint történik, mint a föntebb le­írt kiviteli alaknál. 1 A 6. és 7. ábrák a jelen járműelrende­zés oly kiviteli alakjait mutatják, melyek­nél a függélyes (d dl) forgástengely a (h) futópálya alatt van elhelyezve. A 6. ábra­beli kivitelnél a (d dl) tengely ezenkívül alsó részén villásan van kiképezve, úgy hogy abban a (k) hajtómotor rendezhető el. A motor alatt ezen villa természetesen ismét a (dl) csappá egyesül; a 7., 8. és 9. ábrákban példaképen a (k kl) motorok és (1 m) fogaskerekek segélyével való haj­! tás van föltüntetve. A 8. és 9. ábrabeli kiviteli alaknál a ke­resztcsuklónak úgy a függélyes (d dl), mint a vízszintes (e el) tengelye is a futópálya alatt van elhelyezve, miáltal a kerékalvázak, biztosító- és fölfüggesztő-i horgok egy merev keretet képeznek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Járműfölfüggesztés egyvágányú függő­vasutak számára, jellemezve egy ke­resztcsuklónak közvetlenül a futósín fö­lött vagy alatt való elrendezése által, oly tömegelosztással kapcsolatban, mely­nél a rugalmas részek súlypontvonala az össztömeg súlypontvonalával össze­esik. 2. Az 1. igénypont szerinti járműfölfüg­gesztés egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a keresztcsukló függé­lyes tengelye a futósín alatt egy a kocsitető fölött lévő szerkezeti részben van elhelyezve. ! 3. Az 1. igénypont szerinti járműfölfüg-I gesztés egy további kiviteli alakja, jel­lemezve a biztosítóhorgoknak a kerék­alvázzal szilárd kapcsolatban való oly elrendezése által, hogy a horgoknak a síntartóhoz viszonyított helyzetét a ke­resztcsukló vagy a rugalmasság által okozott mozgások nem befolyásolják. (1 rajzlap melléklettel.') PALLAS RÉSZVÉNY . AR6ASAG NVQMOÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom