24534. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gravitácziónak elemi erőgépekben való hasznosítására
— 3 — melyből a csapadékvíz a gőzfejlesztőbe vitetik vissza. Az egész berendezés hatáskörében vannak elrendezve az (o) bütykök, melyek a (h h') szelepforgók (p p') rózsáinak pályájában állanak úgy, hogy ezen rózsákat a berendezésnek minden 90°-os fordulata után 90°-nyi szöggel elforgatja. A berendezés működése már most a következő. A küllők közül csak a négy derékszög alatt álló van (c) betűvel jelölve, a mellette lévő I, II, III, IV pedig azt jelenti, hogy az illető metszetek ugyanazon küllőnek egy fordulat alatt elfoglalt I, ill. II, ill. III, ill. IV belképe. A 2. ábrát nézve és a kereket a mellé rajzolt nyil, vagyis az óramutató irányában forgatva, a munkafolyamat minden küllőre nézve ez: Mihelyt a küllő a (cl) állásba jut, a hozzátartozó (h) csapforgót annak (p) rózsája segélyével (1. ábra) oly állásba hozza az (o) bütyök, hogy a csapfurat a feszült gőz (g) vezetékét hozza összeköttetésbe a (e) küllőhenger belsejével, míg a fölső (hr ) csap oly állásban van, hogy a hengert a fáradt gőz (f) vezetékével köti össze. A valamely nagy fajsúlyú anyagból megfelelő súly gyanánt foganatosított (r) dugattyú előtt és mögött uralkodó nyomáskülönbözet hatása alatt ekkor a dugattyú föllöketik a küllő külső végére. Mivel időközben a küllő elhagyja függélyes állását, a külső végére jutott és gőznyomás által ott megtartott súly az (a) tengelyre bizonyos a (c) küllő hosszától és az (r) dugattyú súlyától függő forgató nyomatékot gyakorol, mely összeesvén az elemi erő által a tengelyre gyakorolt forgató erővel, ennek hasznos fokozására szolgál, mindaddig, míg (cIII) álllását túl nem haladja. Az (r) dugattyút a (city állásán túl már saját súlya tartja meg legszélsőbb állásában és ezért, hogy gőzt takarítsunk, a feszült gőz bevezetését megszüntetjük. A mint látható, a (h) csapot a megfelelő helyen alkalmazott excenter már a (cll) állás elértekor úgy forgatta el, hogy az a feszült gőznek (g) vezetékével szemben el van zárva. A henger a dugattyú mindkét oldalán ekkor a fáradt gőznek (f f') vezetékeivel áll összeköttetésben. A (cIII) álláson túl a küllő külső végén lévő (r) súly már csak munkaveszteségét idézhetne elő: ezért ebben az állásban a (h') csap már úgy van elforgatva, hogy furata a feszült gőz (g') vezetékének (n') csőkönyökével közlekedik; a beömlő gőz az (r) dugattyút most füllöki a küllőhenger belső (az agyhoz legközelebb eső végére), úgy hogy az emeltyűkar, mellyel annak súlya a tengelyre károsan hat, lehetőleg megrövidül. A (cIV) állásban már nincsen szükség arra, hogy gőznyomás tartsa meg az (r) dugattyút állásában, mert ott súlyánál fogva megmarad, itt tehát a henger a dugattyú mindkét oldalán a fáradt gőz vezetékével közlekedik mindaddig, míg ismét a (cl) állás következik, a melyből kiindulva a játék ismétlődik. A leirt berendezésnél a súlyos dugattyú forgattyúnyomatékával, mint hasznos munkával szemben áll a gőzfejlesztéssel, a súrlódások legyőzésével és a küllők tövére lökött dugattyúk megemelésével járó káros munka. A két utóbbi tényező nem jelentékeny és tökéletes szerkezettel lehetőleg a minimumra redukálható, míg a gőzfejlesztés, ha a fönnforgó körülmények költségessé teszik, esetleg mással, czélszerűen pl. sűrített levegővel pótolható; ezen esetben legjobb az (m) vezeték elé egy megterhelt úszó harangot beiktatni, mely a légsűrítés és fogyasztás közben föllépő nyomáskülönbözeteket kiegyenlíti. A berendezés elektromos úton is működtethető. Ez esetben a (c) hengerek (s) födelei erős elektromágnesek gyanánt vannak kiképezve, melyek azonban normálisan áramtalanok és csak akkor kapcsolódnak be önműködően, midőn az (r) dugattyút a küllő egyik végéről a másikra kell vonzaniok; de ekkor is pl. az uj helyére érkezett dugattyú által önműködően rögtön kikapcsoltatnak ; a dugattyút pedig a (cl) állástól (cll)-ig és (clll)-tól (clV)-ig egy elektromos úton (gyönge árammal) működtetett zár tartja meg állásában.
