24529. lajstromszámú szabadalom • Füstmentes tüzelés

Megjelent 1903. évi július lió 1-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATA L SZABADALMI LLIKAS 24529. szám. V/G/á. OSZTÁLY. Füstmentes tüzelés. IFJ. WEBER FRIGYES SZABADALMI ÜGYVIVŐ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 29-ike. A füstmentes tüzelési rendszerek száma az utóbbi években tetemesen megnövekedett, melyek között a vízgőznek és levegőnek legkülönbözőbb alkalmazási módjaival tettek kísérleteket. A kivánt czél tökéletes elérése azonban az eddigi szerkezetekkel még mindig nem volt lehetséges. Az egyik szerkezetnél a tökéletlen elégés, a másiknál a szerkezetnek és üzemben tartásának költséges volta képezte a hátrányt, szóval mindig valami akadály merült föl, mely ezen szerkezetek gyakorlati hasznát semmivé tette. A jelen berendezés az említett hátrányok figyelembe vételével szerkesztődött gyakorlati tapasztalatok nyomán. A berendezés különösen az által tűnik ki, hogy a füstképző gázok primér és szekundér égési levegővel többszörösen örvényszerűen öszszekevertetnek és hosszabb úton kényszermozgásúlag vezettetvén, fojtatnak. A mit a levegővel való keveréssel nem lehetett elérni, tudniillik a füstmentes elégetést, az a füstgázoknak hosszabb úton való kényszermozgású vezetése és az égési hőmérséklet befolyása által megvalósítható. Minthogy ezen folyamat a jelen szerkezetnél kétszer egymásután megy végbe, ennélfogva a kivánt hatás tökéletesen biztosítva van. A tüzelőberendezés tökéletesen füstmentesen működik, a mi tekintettel a hozzá szükséges eszközök csekély költségére, tetemes tüzelőanyag-megtakarítást eredményez. A találmány tárgyát képező tüzelésnek egy kiviteli példája a mellékelt rajzon van hosszmetszetben föltüntetve. A ferde (a) rostély fölső részét egy beboltozott (b) tér födi be, melybe egyrészt egy (c) zsalus szelepen szabályozószerkezeten át kívülről friss levegő, másrészt a (d) boltozatban elrendezett (i) nyílásokon át előmelegített (szekundér) levegő áramolhatik. A szekundér-levegő előmelegítése a hamutérben elrendezett (e) csövekben történik, melyek a tüzelés oldalfalaiban lévő (f) csatornákba torkolnak. Ezen csatornákból a fölfelé vezetett meleg levegő (ginéi kiömlik, egy (h) előkamrában eloszlik és az (i) fúvókákon át a (b) boltozott térbe lép. Az (a) rostély közepe alatt, körülbelül a (k) ponton a tűzgázok áramlási keresztmetszete a rostély felé lesülyesztett boltozat által hosszabb darabon lényegesen megszűkíttetik, majd az (1) vízszintes rostély fölött ismét egy (m) térré bővül. Végül a ferdén előre hajló (n) tűzhíd (o)-nál a füstgázáramnak második szűkítését vagy