24502. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rudak, orsók, tengelyek és effélék tömítésére

/ Megjelent 11)02. évi jmiius hó 27-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24502. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Berendezés rudak, orsók, tengelyek és effélék tömítésére, LENTZ HUGÓ MÉRNÖK MAGDEBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1902 január hó 14-ike. A jelen találmány egy rudak, orsók, ten­gelyek és efféléknek tömítőanyag, feszítő­rugók stb. nélkül való tömítésére szolgáló berendezésre vonatkozik, mely a rúdnak oldalirányú elmozdulását megengedi a nél­kül, hogy ez által a jó tömítés kárt szen­vedne. A berendezés az által van jelle­mezve, hogy egy úgynevezett labirinttömí­tés egyes kamrái oldalirányban könnyen el­mozdíthatóan beillesztett gyűrűk által egy­mástól el van különítve. A mellékelt rajz 1. ábrája ezen beren­dezés hosszmetszetét mutatja. A berende­zés (a al a2 a3 a4) és (b bl b2 b3) gyű­rűkből áll. Az (a—-a4) gyűrűk akként van­nak kifúrva, hogy köztük és a (k) rúd közt megfelelő hézag marad; ezen gyűrűkben továbbá (I II III) kamrák vannak kiképezve. A (b—b3) gyűrűk a rudat akként veszik körül, hogy az még épen könnyen mozog­hat; ezen gyűrűk a külső (a—a4) gyűrűk közé akként vannak beillesztve, hogy a (k) rúd oldalirányú elmozdulása alkalmával azok között eltolódhatnak. Az utolsó kam­rák egyike a külléggel, vagy a kondenzá­torral áll összeköttetésben, például egy (r) cső útján. A berendezés működési módja a következő: "^öltévé, hogy a 2. ábrán föltüntetett diagramm az eltömítendő (o) térben (pl. va­lamely gőzhengerben) uralkodó nyomásokat jelzi, úgy a töltési időszakok alatt az egyes (a) és (b) gyűrűk között, valamint a (k) rúd és (b) gyűrűk között fönnálló finom héza­gokon át idővel a nyomóközegnek, pl. a gőz­nek egy része keresztül fog tódulni, úgy hogy az (I II III) terekben szintén túlnyo­más fog uralkodni, mely azonban a gyűrűk tetemes fojtása következtében sokkal cse­kélyebb az (o) térben uralkodó nyomásnál. A 3. és 4. ábrák az egymásután következő (I II...) kamrákban uralkodó nyomások dia­grammjait mutatják. Minthogy a nyomóközeg áthatolása bizo­nyos időt vesz igénybe, ennélfogva vala­mely kamrában a maximális nyomás min­dig később fog föllépni, mint az előző kam­rában, miért is az egyes diagrammok egy­máshoz képest el vannak tolva. Ennek kö­vetkeztében megtörténhetik, hogy valamely pillanatban a következő térben nagyobb nyomás uralkodik, mint az előzőben; mint pl. (A)-nál a 2. és 3. ábrán. A nyomóközegnek azon csekély része, mely a (III) kamráig hatol keresztül, a le­csapódott vízzel és kenőolajjal együtt a gép tisztántartása czéljából az (r) csövön át el­távolíttatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom