24484. lajstromszámú szabadalom • Javítások explóziós mótorokon

nyúlik. A (7) forgattyútengely forgásának átvitele a (18) karban ágyazott (8) tengelyre, valamint a (15) tárcsának eltolása más tetszés szerinti módon is eszközölhető. A (2) henger elzárt végén egy (3) kamra van alkalmazva, mely a hengerrel összeköttetésben áll. Ezen kamrában a (19) szelepház van elhelyezve, melyben a (20) és (21) szelepek, a (22) és (23) szelepnyílások s a (24) csatorna vannak. A (22) szelepnyílás a (24) csatornából közvetlenül a (3) kamrába vezet, míg a (24) csatorna egy (25) keresztcsatornához vezet, melynek egyik végéről a robbanókeverék hozzávezettetik, míg annak másik végén a kipuffogó gázok vezettetnek el. A (21) szelep a (24) csatorna előtt van •elhelyezve oly módon, hogy azt fölváltva, a (25) csatorna beömlési vagy kiömlési részével kötheti össze. Az 1. ábrában a (25) csatorna végén a (26) porlasztó csúcsa van ábrázolva, melyből a hajtóanyag a (25) és (24) csatornák a (22) szelepnyíláson s a (3) kamrán át a (2) hengerbe jut. A dugattyú szívó hatása folytán megfelelő mennyiségű levegő is jut a (26) porlasztó csúcsa körül lévő gyűrűalakú nyíláson keresztül a (25) csatornába. Az 1. ábrán a dugattyú fele útját visszafelé már leírta. Ezen visszamenés közben a (20) szelep nyitva marad, míg a (21) szelep a (25) csatornát a hajtóanyag számára elzárva, a kipuffogó gázok részére azonban nyitva tartja. A dugattyú további útja a hajtó anyag beszívására szolgál. Ekkor ugyanis a (21) szeiep a (25) csatorna kivezető nyílását elzárja, míg a (25) csatorna másik vége a hajtó anyag beömlése czéljából a (24) csatornával összeköttetésbe lép. A mótor teljesítményét a munkának megfelelően szabályozandó, szükséges a hajtó anyagnak a hengerbe ömlő mennyiségét változóvá tenni, a mi a (20) szelep nyitási idejének, a dugattyú szívólökete közben való szabályozása által történik. A löket, illetve az idő, mely közben a (21) szelep nyitva vagy zárva van, változatlan, mert a szelep (13) rúdja, a (12) rúd által közvetlenül a forgattyú tengely (11) csapjával van egybekötve. A (21) szelep a közben két löketet csinál, míg a (20) szelep csak egyet. A mótor munkája az által is tehető változóvá, ha a gyújtási időköz megváltoztatik. Jelen találmány szerint mindkét módszer egyszerre is alkalmazható szabályozás czéljából. A (20) szelep mozgatása a (8) tengelyen alkalmazott (15) körhagyó által következőképen történik: A (27) tengely lenghetően van (28)-nál a gépre akasztva (1. és 2. ábra) s karjai között a (29) görgőt tartja, mely czélszerű módon, mint az a rajzon látható, egy kiálló gyűrűs peremmel van ellátva. A (30) rúgó arra szolgál, hogy a görgőt a (15) körhagyóval érintkezésben tartsa (2. ábra). A (20) szelep rúdjának meghosszabbítása a (31) csappal van összekötve, mely utóbbin a (29) görgő van ágyazva. A szeleprúdhoz e végből a (32) rúd van kapcsolva, mely (33)-nál szabályozhatólag beállítható oly czélból, hogy a szelep jól zárható legyen. A (15) körhagyó egy hengernek félmetszetéből áll, melynek egyik fele párhuzamos a henger tengelyével, míg másik fele bizonyos szög alatt van elmetszve. Egy ilyen rész fölülete oly módon van kiképezve, hogy úgy az egyenes, valamint a ferde részén is egy-egy éles él képződik. Az 1. ábránál a (34) ferde szél ellenben a 9. ábránál a (35) egyenes szél látható fölfelé fordítva. A (15) körhagyó, mint a rajzon látni, oly módon forog, hogy a (29) görgő a körhagyón a (35) éles él felőli oldalnál fut föl, úgy hogy a (20) szelep nyitási időpontja nem befolyásoltatik azon esetben, ha a (15) körhagyó a (8) tengelyen befelé vagy kifelé tolatik. De mivel a görgő a lejtős fölületről lefut, a (20) szelep elzárási időpontja a szerint fog változni, a mint a (15) körhagyó a (8) tengelyen többé vagy kevésbbé tolatik befelé vagy kifelé. Az 1. ábrán vázolt helyzetben a görgő a körhagyó legnagyobb kerületével van érint-