24472. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fotografáló készülékeknél a fényérző lemezek kiváltására

- í -és a fényérző lemezeken lévő (a2) furato­kat teszi szabaddá. Az (E) keret, mint azt említettük, fölső végén nyitva van, hogy a (D) váiltótolattyút kihúzhassuk, ezt a nyílást fényzáróan a (D) váltótolattyú és az (e6) plüssbélés zárja el. Az (E) keretes a (D) váltótolattyú között, mint az a 7. és 8. ábrán látható, egy köz marad. Ezt a közt az (e) hátsó falon kiképezett (e8) bor­dák létesítik. Hogy a váltótolattyú akkor, mikor jizt teljesen kihúztuk, megbízhatóan legyen ve­zetve, az oldalfalaiban (d5) üregek vannak (7. és 14. ábra), melyekbe az (0) vezetőlé­czek illenek bele. Az (0) vezetőléczek alsó végükön (o) kiugrásokkal vannak ellátva, melyek az (el3) hornyokban csúsznak; eme hornyokat az (E) keret (e) hátsó fala és az (el5) léczek képezik. A rudak a (d5) üregekben súrlódás által vannak fogva­tartva, tehát a tolattyú, — mikor ezt ki­húzzuk, — a rudakat mindaddig magukkal viszi, míg a kiugrások az (E) keret csa­torna oldalfalain megerősített (el4) ütkö­zőkbe nem ütközik. Mikor ez megtörtént, a váltótolattyú további vezetését az (0) vezetőléczek veszik át, melyek (o2) hasíté­kaiba a váltótolattyún alkalmazott (ol) csapok fogódzanak be, hogy ily módon a váltótolattyú fölfelé mozgását határolják, illetőleg a váltótolattyú betolatásánál a vezetőléczeket is letolják. A jobb oldali (ol) kiugrás ki van vágva, hogy a (g3) rú­gót, mielőtt az a később leírandó módon összenyomatik, ne érhesse. A lemezeknek a készlettartályból való kihúzására, exponálására és a készlettar­tályba való visszatolására szolgáló szerke­zet a következő. Körülbelül az (E) keret közepén az (F) exczenterkerék van forgat­hatóan ágyazva, mely exczenterkeréknek hu­szonnégy (f) foga van. A (g) megnyújtásával a (gl) vezetékben vezetett hosszú (G) kilincs emez (F) exczenterkerék fogaiba fogódzik. A kilincs másik (g2) vége hosszú (g3) lemez­rugóhoz csatlakozik, melynek fölső vége az egyik (el) oldalfalon van megerő­sítve és mely úgy van meghajlítva, hogy ha azt a váltótolattyú betolásánál laposra nyomjuk, a (G) kilincset akként mozgassa, hogy az (F) fogaskerék egy foggal elfor­duljon. A keret hátsó falán ezenkívül még egy hosszú T-alakú (H) emelő van a (h4) csap körül forgathatóan ágyazva, melynek (h) orra az (F) fogaskerék fogaiba fogód­zik és eme fogak fölött elcsúszhatik. A (H) emelő közel az (e9) tolókáig ér le, itt a (hl) megnyújtásba megy át, mely a (h2) csapot viseli. Ez a megnyújtás a keret mellső része felé nyomást gyakorló rúgót képez. A (H) emelő fölső (h3) része derék­szög alatt lehajlított (h5) végekkel bíró keresztrudat képez, eme derékszög alatt lehajlított részek középükön egy-egy bevá­gással vannak ellátva (9—11. ábra). Az emelőt a (h8) lemezrúgó szorítja az (F) korong felé. Az (E) keret oldalfalain a keskeny (I) rúd van forgathatóan ágyazva, ennek végei ugyancsak derékszög alatt le vannak hajlítva és be vannak vágva, mi­nek következtében az (i) villaágak kelet­keznek, melyek a (h5) végek bevágásaiba fogódzhatnak. Az (I) rúd alsó élén derék­szög alatt le van hajlítva, úgy hogy ez egy kiálló karimát képez. Az (E) kereten meg­erősített (i2) rugók az (I) rúdra nyomást gyakorolnak és a rudat befelé töreksze­nek forgatni. A rúdon azonkívül két fu­rat van, melybe a (J) lemezrúgóra sze­relt (j) csapok fogódzanak, a lemezrúgó az (E) keret mellső falára van szerelve. Vé­gül a keret mellső falára két gyönge (k) rúgó (7. és 8. ábra) van szerelve, mely hátra felé nyomást gyakorol. Az (F) ko­rong hátsó oldalán (m) számok vannak föl­írva, melyek a keret (M) ablakán át egy­másután láthatókká válnak. Mielőtt a készlettartályt betolnék, a(H) emelőt akként állítjuk be, hogy az a szélső jobb vagy bal állásában legyen, még pe­dig annak megfelelően, az egyik vagy má­sik állásban, hogy a készlettartály utolsó lemezének (a2) furata minő helyzetet fog­lal el, tehát a 9. ábrán a szélső jobb ál­lásban van. Ekkor a (h2) csap a készlet­tartály betolása után az (a2) furatba csap­pan. Ha már most a váltótolattyút kihúzzuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom