24472. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fotografáló készülékeknél a fényérző lemezek kiváltására

_ 2 — marad, a főtolattyú vastagsága tehát nem nagyobb vagy alig nagyobb a szokásosnál, ellenben a főtolattyú zárótolattyúját váltótolattyú gyanánt szerkesztjük és üregesen képezzük ki, úgy hogy abba a készlettartály födele kivételével beléphessen. A mint a váltótolattyút a főtolattyúban elhelyezzük, a készlettartály a váltótolattyúba belép, ennek következtében a födele kinyílik, míg a főtolattyúnak a kamrába való betolása után a váltótolattyú kihúzása és betolása által a lemezek egymás után exponáltainak és ismét a készlettartályba vitetnek vissza, végül a födél is elzárja a készlettartályt, úgy hogy az utóbbit zárt állapotban világosságban lehet kiváltani. Ily módon a fotográfus több fölvételt készíthet és ezeket otthon, tetszőleges idő múlva fejlesztheti ki és hívhatja elő. Ennek az elrendezésnek következtében a készlettartályt nem kell a mellső oldalán nyitni, így az abban lévő lemezek a fény hatásának, a föntebb jelzett három váltókazettától eltérően kitéve nincsenek is, tehát fölösleges az, hogy az egyes lemezek fémkeretekben legyenek elhelyezve, miért is egy bizonyos vastagságú készlettartályban több lemezt lehet elhelyezni. Ezenkívül csupán csak egy rész van, melyet a fotográfusnak mozgatnia kell, tehát tévedésekre vagy zavarokra ok nincs. Azonkívül a berendezést a már meglévő kamrákra minden nehézség nélkül lehet fölszerelni. A csatolt rajzon az I. és 2. ábrán a használt lemezek nézetben (letörve), vannak ábrázolva; a 3. ábra a készlettartály nézete; a 4. ábra annak metszete; az 5. és 6. ábra a készlettartálynak a váltó tolattyúban való megerősítésére szolgáló rúd nézete, a 7. ábra a főtolattyú vagy exponáló keret és a váltótolattyú, valamint az ehhez tartozó mechanizmus elölnézete, a 8. ábra a megfelelő függélyes keresztmetszet; a 9. és 10. ábra a lemezváltó emelőt két szélső állásában tünteti föl, a II. ábra a főtolattyú fölső részének nagyobb méretben rajzolt keresztmetszete, a 12. ábra az egymáson fekvő lemezek alsó végének túlzott nagyságban rajzolt metszete, a 13., 14. és 15. ábra pedig később ismertetendő részletrajz. A berendezésnél legelőnyösebben a szokásos nagyságú, czellulozéból készült és fényérzővé tett lemezeket alkalmazhatunk, miután az ily lemezek olcsóbbak, könnyebbek és jobban alakíthatók, mint az üveglemezek és miután ezeknél vékonyabbak is, tehát egy adott nagyságú készlettartályba több ily lemez helyezhető el, mint üveglemez. Természetes azonban, hogy az üveglemezek használata sincs kizárva. Az (A) lemezek fölső szögei le vannak tompítva (1. ábra), azonkívül minden szög alatt egyegy kis (a) bevágás van alkalmazva. A lemez alsó (al) éle közelében egy kis (a2) furat van a középvonaltól a furat átmérőjével közel egyenlő távolsággal jobbvagy balfelé eltolva alkalmazva. A készlettartályban elhelyezett lemezek felénél az (a2) furat a középvonaltól jobbra, másik felénél ettől balra van el, helyezve, mint az az 1., 2. és 12. ábrán • látható, mely ábrákon a lemezt a fényérző oldala felől tekintve ábrázoltuk. A lemezeket befogadó (B) tartály (3. és 4. ábra) legczélszerűbben vékony bádogból, pl. fehér bádogból készül és egy négyszögletes szekrényből áll, melyet a lemezek épen kitöltenek és melyben körülbelül tizenkét lemez és egy megfelelő vastagságú bádoglemez fér el. A készlettartályt a (b) födél zárja el. A (B) tartály legczélszerűb, ben két (bl b2) részből áll (3. és 4. ábra), melyek oly módon illenek egymásba, hogy a hézagokon fény be ne jusson, ezenkívül vékdny papirossal is be lehet vonva. A készlettartály fölső (b3) falán két (b4) fül van kiképezve, melyeket a (bl) rész rajtolásánál állíthatunk elő és melyeknek egyegy (b5) furatuk van. A (b2) részen két konvex (b6) kivastagodás van kiképezve, azonkívül fölső éléhez közel a lemezek (a) bevágásaiba illő (b7) kiemelkedésekkel van ellátva. Végül a (bl) falban két, lefelé