24464. lajstromszámú szabadalom • Könyv, melynél asz összegezés az oldalösszegek átvitele nélkül lehetséges

Megjeleni 1902. évi június lió 21-én MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leiras 24464. szám. XIII/b. OSZTÁLY. Könyv, melynél az összegezés az oldalösszegek átvitele nélkül lehetséges. SCHUMACHEB EDUÁRD TÖRVÉNYSZÉKI TITKÁR STRASSBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 november hó 30-ika. Jelen találmány tárgya főképen üzleti könyvvezetéshez alkalmas könyv, mely úgy van berendezve, hogy az oldal-összegeket (tehát az egyes oldalakon levő tételek öszszegét), nem kell átvinni a következő oldalakra s mindamellett, szükség esetén az időközönkénti teljes összegek is megkaphatok a látható számok összeadása által, a nélkül, hogy a könyv lapjait forgatni kellene. A könyv ugyanis olyan lapokkal bír, melyek lefelé különböző hosszúságra nyúlnak, úgy hogy azok a szükség szerint kisebb-nagyobb távolságra egymás alúl előnyúlnak, azon czélból, hogy pl. a könyv jobboldali lapján levő tételek összege közvetetten űl egy az illető oldal alatt levő gyűjtőlapra irható és ígj a teljes összeg bármikor könnyen kivehető legyen. A könyv esetleg úgy rendezhető be, hogy a baloldali lapokra másnemű tételek iratnak be, mely esetben a balfelőli oldalak végöszszegei is hasonló módon találhatók meg összeadás által, a könyv lapjainak forgatása nélkül. A mellékelt rajzlapok ábráin, kiviteli példa gyanánt, az utóbbi osztályba tartozó könyv van bemutatva, nevezetesen egy «Tartozik» és «Követel» rovattal ellátott, 50 kettős oldallal bíró könyv, a különböző tételek bevezetésére. A következőkben ezen kiviteli alakot fogjuk részletesen ismertetni. Az 1—6. ábrákon a könyv lapjainak alsó széle telt vonalakkal van rajzolva, míg ellenben a pontozva húzott keresztvonalak a kereszt-rovatok határait jelölik. Fölfelé a könyvnek valamennyi lapja egyenlő magasságra nyúlik. Az alábbi részletes leirás egyszerűsítése végett föltesszük, hogy a keresztrovatok magassága 1 cm. és így a leghosszabb lap magassága a rajzok aránya szerint is 30 cm.-t tesz ki. Az egyes rovatok számjelzése mindig megmutatja, hogy a könyv használata alkalmával mely összeadási eredményeket kell asokba beirni így példáúl a bal első oldalnak 1-gyel jelölt rovata (2. ábra) az ezen oldalon levő tételek összegezési eredményének beírására van rendeltetve; viszont a 10-dik oldalon jobbról 5-tel jelölt rovat (3. ábra) az 5-dik oldal jobb felőli részén levő tételek összegezésének befogadására szolgál; a 30-dik lap jobboldali részén (2., 4. és 5. ábrák) 1 —10-zel jelölt rovat a jobbkéz felőli 1 — 10. oldalak oldalöszegeinek összegezett eredményét fogadja be. Az 1. ábrának «Tartozik» oldalán 1— 30-czal jelzett rovat a baloldali lapok oldalösszegeinek főösszegét tartalmazza 1-től