24449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidoknak különösen maró axidoknak haloid- vagy oxigéntartalmú sókból való előállítására

Megjelent ItM)2. évi juiiins hó 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leírás 24449. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás oxidoknak, különösen maróoxidoknak halóid- vagy oxigéntartalmú sókból való előállítására. DR

BESEMFELDER EDE RUDOLF VEGYÉSZ CHARLOTTENBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 augusztus hó 24-ike. A jelen találmány tárgyátképező eljárás amellett, hogy a szódagyárakban föllépő alkalmatlan kéntartalmú kilugozási maradékot eltünteti, nemcsak a Leblanc-féle eljárást teszi a kénsav nyerése tekintetében a Solvayféle eljárással épen úgy mint az elektrolitikus versennyel egyenértékűvé, hanem azt is lehetővé teszi, hogy a haloidsók közvetlenül, minden közbülső fok kihagyásával essenek szét oxiddá és chlórrá, illetve sósavvá. Ez eljárás szerint valamely só, mely már előzetesen elegendő mennyiségű széntartalmú anyagtól van kisérve, vagy pedig valamely sónak és széntartalmú anyagnak külön előállított keveréke, a kisérő szénnek gázzá alakítása által a bevezetett levegő és vízgőz behatása alatt, (tehát nem a szulfát redukálására való szénnek a Leblancféle eljárásnál való elégetése által) a szénnel való közvetlen érintkezésben, tehát a hőátvitelre nézve a legelőnyösebb módon, mintegy a szén hamuját képezve, oly magas hőfokra hevíttetik, hogy a sómolekulának bázis és savgyökre való szétesése, vagyis a molekulának alkotó elemeire, illetve elemcsoportjaira való fölbomlása már magas hőmérséke kövekeztében is majdnem bekövetkeznék s ennélfogva az így előkészített sómolekulának a szén gázzá alakítása végett bevezetett levegő és túlhevített vízgőz behatásával szemben kifejtendő ellenállása a lehető legalacsonyabbra sülyedt. Ezen két reagens (levegő és vízgőz) föladata tehát tulajdonképen abban áll, hogy az önálló bázis- illetve sav-molekula képezéséhez szükséges oxygén- és hydrogén-atomokat kellő állapotba hozza, hogy ez által a somolekula szétesésére az az utolsó lökést megadja. A gázzá átalakításnál keletkező nagy mennyiségű gáz a szétesett molekula illékonyabb alkatrészeit magával viszi s a reakczióban résztvevő keverékkel szemben mint ellenáram vezettetik el, hogy egyensúlyi állapot, vagy a már szétesett molekula újbóli vissza alakulása be ne következhessék. Ha a kisérő vagy hozzákevert szénnek gázzá alakítása váltakozva befuvott vízgőz és levegő segélyével történik, mint az úgynevezett vízgáz előállításánál, akkor kétféle gázáramot kapunk, melyeknek egyike, vagyis az, amelyik a gőz befuvása alkalmával keletkezik, a redukáló hydrogén befolyása alatt a só savgyökében foglalt metalloidnak hydrogén vegyületeit fogja magával vinni, (tehát konyhasó kezelésénél sósavat), míg