24446. lajstromszámú szabadalom • Fémburkolat tetők számára

Megjelent 1903. évi június lió 23-áii. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL szabadalmi leiras 24446. szám. XVI/b. OSZTÁLYFémburkolat tetők számára. TÓTH IMRE ÉS TÁRSA CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 november hó 29-ike. A tetők számára szolgáló, vörös réz-, horgany- vagy vaslemezekből készítendő burkolatokat tudvalevőleg akként állítják elő, hogy a lemezeket széleiknek behajtásával képezett fáczok segélyével egymásba kapcsolják és bádogkapcsokkal vagy más megfelelő módon a tetőhöz erősítik. Az ekként egymással összefáczolt lemezek egy a tetőgerincztől a tetőszegélyig nyúló mezőt képeznek, az egymás mellett fekvő mezőket ütközési hézagaik mentén álló vagy lelapított fáczok segélyével kötik össze, még pedig bádogkapcsok és . a fáczokra tolt bádogborítások fölhasználásával vagy a nélkül. Mindezen burkolatoknál az említett mezők közti ütközési hézagok mentén szűk csatornák képződnek, melyek szűk cső módjára hatnak, vagyis a vízcsöppeket a tapadás folytán visszatartják. Ez természetesen igen káros következményekkel jár, mivel a víz egyrészt a fáczokba beszívódván, az ütközési hézagokon át a burkolat alá kerül, másrészt a burkolatnak ezen helyeken való gyors rozsdásodását okozza, a mi épen itt igen káros, mivel a lemezek ezeken a helyeken a fáczok behajtása folytán amúgy is gyöngébbek. Ezen viszonyok könnyebb megérthetése és az összehasonlítás kedvéért a mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező burkolaton kívül az eddigi burkolatoknak két leggyakoribb alakja is föl van tüntetve, még pedig az 1. és 2. ábrákban fölülnézetben és a 3., 4. és 5. ábrában metszetben. Az eddigi burkolatoknak az 1. ábrában föltüntetett alakjánál az egyes (1) lemezek a vízszintesen futó (2) fáczok segélyével vannak egymással összekötve, melyek pl. a 3. ábrában föltüntetett módon lehetnek szerkesztve. A lemezek egy-egy csoportjából képezett mezők az ütközési hézagok mentén a (3) összekötő fáczok segélyével vannak egymással összekapcsolva, melyek a tetőgerincztől a tetőszegélyig nyúlnak és melyeket különbözőképen, pl. a 4. vagy az 5. ábrában föltüntetett módon szokás szerkeszteni. A 2. ábrában föltüntetett burkolatnál a fáczok ugyanily módon vannak szerkesztve, csakhogy az egyes lemezek közötti (2) fáczok rézsútosan futnak. Mindezen burkolatoknál a víz tökéletlen lefolyásának hátránya forog fönn, a mennyiben mindegyik (3) ütköző hézag fácza a (4) szögletekben (4. és 5. ábra) a vízcsöppek számára mintegy fészket képez, melyben a vízcsöppek a lemezhez való tapadásuk folytán fogva tartatnak és az elő-