24435. lajstromszámú szabadalom • Jobb- és baloldalt nyitható ajtó

á -mindenik oldalán levő sarokrúdon egy (m) harántdarab van megerősítve, mely az ajtó széle felé egy (o) kivágással bír, az (a) ajtókeretre pédig egy (p) kivágással ellátott (n) harántdarab akként van alkalmazva, hogy alsó szélével közvetlenül az (o) kivágás fölött áll, midőn a (c) rúd az ajtó zárt állapotában legmélyebb helyzetében van (1. ábra bal oldala). Ezen (m) és (n) darabok tehát a (c) rúd megemelését megengedik, amennyiben az (m) rész a (p) kivágásba és az (n) rész az (o) kivágásba beléphet, azonkívül pedig a sarokrúd fölemelt helyzetében az ajtó nyitása és zárása is lehetséges, minthogy az (m) és (n) részek szabadon álló lapjai egymástól eltávolodhatnak, illetve egymás mögé mehetnek. Ha tehát az ajtót az egyik oldalon kinyitjuk, úgy a másik oldalon az (m) harántrész elmozdul és annak fölső széle az ajtónak legcsekélyebb kinyílásánál az ajtókeretre erősített (n) harántdarab alsó széle alá mozog, mely már most a (c) sarokrúd felfelé mozgása ellen támasztékot képez (4. illetve 10. ábra). Oly czélból, hogy az ajtó nyitott állapotában a felemelt (c) csuklórúdnak lesülyedése meggátoltassák, egy az ajtó mindegyik oldalának lábán elrendezett (v) szekrényben egy könyökalakú (w, x) retesz van elrendezve, melynek (w) karja egy (y) eresztékkel bír. Az ajtó zárt helyzetében a (e) csuklórúd a vízszintes (x) karon nyugszik. Az ajtó kinyitásakor a (c) rúd fölemeltetik; mihelyt az ajtó kinyitása alkalmával a keretből kilépett, a (w, x) reteszt egy (z) rúgó előretolja, úgyhogy ez (y) eresztékével a (c) rúd alá fekszik, miáltal az (y) ereszték a (c) rúd alá akad és azt állandóan fölemelt helyzetében tartja. Az ajtó bezárásakor legelébb is a záró kampónak az (u) ötlőn való átcsúszásakor a (c) rúd fölemeltetvén az (y) eresztékből kiemeltetik. Az által, hogy az ajtót már most teljesen az ajtókeretbe benyomjuk, az utóbbi a retesz (x) karját ismét visszaszorítja, úgy hogy a (c) rúd az 5. ábrán föltüntetett eredeti helyzetébe ismét visszamehet. Az ajtónak a 7—10. ábrán föltüntetett 1 kiviteli alakjánál a csuklórúd az ajtó külső oldalán van elrendezve. A (c) sarokrúdak fölső csuklóhelyeiken (1) lelapításokkal bírnak, melyek a rúd felemelt helyzetében az (e) ajtófélfára erősített (f) csuklóhüvely (h) hasítékából kiléphetnek, míg a rudak alsó helyzetében a lelapítások fölött fekvő rész a fölhasított(f)r

pánthüvelyben az ajtónak forgás csapul szolgál (7. ábra bal oldal). A középső csuklónál ezen lelapítások egyoldalt kiágazó (g) nyúlványokká vannak kiképezve, melyek a (c) rúd legmélyebb helyzetében az ajtóra erősített (b) csuklórész alsó pánthüvelyének (i) hasítékában foglalnak helyet, a másik ajtóoldal kinyitása alkalmával pedig a csuklórésszel együtt forogva a helytálló (f) csuklóhüvely alá lépnek (7. ábra bal oldala és 8. és 9. ábra). Ityenkor a (c) sarokrudat nem lehet fölemelni, úgy, hogy az ajtó kiemelése meg van gátolva. Az ajtó csekély mérvű kinyitása esetén kiesésének meggátlása czéljából a fönt említett (m) harántdarab, melybe az (a) kilincs ötlője bekapaszkodík, a (c) rúddal szilárdan össze van kötve, úgy hogy a (c) rúd az (a) kilincs által az (m) harántdarabbal együtt fölemeltetik; egyebekben a biztosítás ugyan oly módon van létesítve, mint a fönt leírt kiviteli alaknál. A 10. ábrából, melyen az ajtókeretnek és a sarokrúdnak, (mely az ajtóról levéve képzelendő) ezen részei nagyobb léptékben vannak föltüntetve, könnyen kivehető, hogy a (c) rúddal összekötött (m) lemez fölső széle az ajtó kinyitásakor a helytálló (n) keretdarab alá lép és az ajtó kinyitásának bizonyos fokáig alatta marad. Amidőn pedig az ajtó ezen nyílásbőséget elérte, a (g) nyúlvány már oly helyzetet foglal el a helytálló panthüvely alatt, hogy ezen nyúlyány annak (i) hasítékát már elhagyta és így a (c) sarokrúd fölemelkedését többé nem engedi meg. Az ajtó kinyitott állapotában a sarokrúdak véletlen lesiilyedésének és ezzel az ajtó kiemelődésének meggátlására a következő berendezés szolgál: Mindegyik (p) öltő alatt egy rúgónyomás alatt álló (q) retesz van elrendezve, mely reteszek az ajtó zárt állapotában az ajtófélfára erősített (r) záró lemezek által leghátsóbb