24433. lajstromszámú szabadalom • Egy kanóczos petróleumlángzó színtelen láng létesítésére

Megjelent 1902. évi juníns hó 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL szabadalmi leiras 24433. szám, II/d. OSZTÁLY. Egykanóczos petroleumlángzó színtelen láng létesítésére. EHRICH & GRAETZ CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 november hó 26-ika. A találmány tárgyát képező újítás egykanóczos petróleumlángzókra vonatkozik és nyugodt, szagtalan és színtelen láng létesítését czélozza. Az egykanóczos színtelen lánggal égő petróleumlángzók a kétkanóczos petróleumlángzókkal szemben többféle hátránnyal bírnak, amennyiben az égő kanóczfölület (melyet az eloltott csak elpárologtató kanóczfölülettől való megkülönböztetés czéljából nevezünk így) a külső légáramlás következtében folytonosan változik, miért a láng kormozóvá válik és szagot terjeszt. Kétkanóczos lángzóknál az égő fölületei egymást kölcsönösen védik és az égő fölület a kanócz belső oldala, ezértakanóczok égő fölületei máibelső helyzetük miatt sincsenek a léghuzatnak, kormozásnak kitéve, ép úgy kellemetlen szagot sem terjesztenek. Az egykanóczos lángzónái a kanócz mindkét oldala kifelé szabad és így az égő, tehát el nem oltott kanóczfölületet még külön kell megvédenünk. Eddigelé az egykanóczos lángzókat nem védték meg és ez volt az oka annak, hogy eme egykanóczos lángzók nem tudtak elterjedni. Nem ismerték föl annak a szükségét, hogy az égőfölületnek a kétkanóczos lángzónái természetszerűleg biztosított védelmét az egykanóczos lángzónái is létesítsék. Ennek a czélnak az elérésére szolgál a csatolt rajzon bemutatott berendezés. Az 1. ábra a lángzó függélyes metszete ; a 2. ábra annak fölülnézete; a 3. ábra ugyancsak a lángzó függélyes metszetét láttatja fölcsappantott födél mellett ; a 4—7. ábrák részletrajzok. Az ismeretes (t) kanóczlemezhez, mely az égő gázokat a kanócz (d) oldalától távol tartja és mely lefelé mindig szabadon áll, az (s) szita csatlakozik, mely a tulajdonképeni lángzó szerkezetig ér és ott tömítve záródik; ily módon egy zárt (h) üreg keletkezik, melynek alsó oldalán a lángzó egész szélességében finoman elosztott levegő áramolhat be. Az (s) szitának nem szabad egészen a kanóczhüvelyig érni, hanem a (dl) kanóczfölületet minden alulról fölfelé húzódó légáram ellenében, mint ismeretes, a keskeny (t) lemezzel meg kell védeni, minthogy ezek a légáramok a lángot eloltanák. Az (s) szitának tehát, mint ezt a rajz is mutatja, csak a lehajlított (t) lemezhez szabad csatlakoznia. A rajzon a lángzó használatra előkészítve látható. Az (s) szita — mint azt a 4. és 5. ábrán látjuk — természetesen a kanóczhüvelylyel is össze lehet kötve, a (k) födélnek ek-