24404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gőzzel keményített homokmészköveknek szénsavval való utókezelésére

.Megjelent 1ÍK)Í. évi junius hó 16-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 24404. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás gőzzel keményített homokmészköveknek szénsavval való utókezelésére. D. WACHTEL & C° CZÉG BERLINBEN. Bejelentésének napja 1901 deczember hó 26-ika. Elsőbbsége 1899 október 3-tól kezdődik. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi homokmészköveknek utókeményítésére, mely abban áll, hogy azokat szénsavas ammoniumoldattal, tehát illó bazissal bíró szénsavvegyülettel kezeljük. Ilyen oldatokat eddig csak a műköveknek mészkőből és márványhulladékokból való előállításánál (nem pedig homokmészköveknél) a karbonizálási folyamat elősegítésére alkalmazták, a menynyiben az alkatrészek (mészhydrat ós mészkarbonat) keverékéhez préselés előtt szénsavas ammoniumot kevertek. A homokmészkövek előállításánál azonban eddig szénsavas ammoniumoldatot még nem alkalmaztak. Különben is teljesen elhibázott dolog volna ilyen oldatot a homokmészkövek előállításánál oly módon alkalmazni, a mint azt eddig az említett eljárásoknál alkalmazták, vagyis már a keményítési eljárás előtt a keverékhez adagolni, mivel ekkor a keményítési folyamat szénsavas mész képződése által zavartatnék. A homokmészkövek előállításánál követett keményítési eljárásoknál a mészhydrosilicat (és aluminat) képződése következtében megkeményített kövekben a vegyi reakcziók még nincsenek befejezve; az utókeményítés rendesen a szabad levegőn vagy gázalakú szénsav segélyével fejeztetik be. Kísérletek folyamán már most kitűnt, hogy a gőznyomás alatt álló kazánban foganatosított keményítés után aránylag igen rövid idő múlva teljesen kész műhomokkövet lehet kapni, ha a kövek elegendő lehűlése után ammoniumkarbonatoldat alakjában szénsavat vezetünk a kazánba. A szénsavas ammoniumoldat ekkor az összes még nem kötött meszet kalcziumkarbonáttá alakítja át. A homokmészköveknek gázalakú szénsavval való utókeményítése mindeddig nem vezetett kedvező eredményhez, mivel a behatás nagyon lassan és tökéletlenül megy végbe. Úgy szintén más szénsavas sók, pl. szénsavas nátrium és kálium oldatainak alkalmazása sem vezetett czélhoz, mivel ezen sók oldható testeket hagynak vissza a kőmasszában, úgy hogy az időjárás befolyása alatt ezen sók folytonosan oldódnak és kristályosodnak, minek következtében a kövek szétmállanak. Ammoniumkarbonátnak, tehát illó bázissal bíró oldható szénsavvegyületnek alkalmazásával ezen hátrányokat elkerüljük, a mennyiben ekkor a műkőmasszában nem maradnak vissza káros hatású sók; ily esetben ugyanis ammoniak válik szabaddá, mely ismeretes módon újból hasznosítható.