24388. lajstromszámú szabadalom • Fonalfeszítő

Megjelent 1902. évi junins lió 12-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 24388. szám. XIV/b. OSZTÁLY. Fonalfeszítő. BRITISH AUTOMATIC LOOM COMPANY LIMITED CZÉG LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 deczember hó 24-ike. A jelen találmány tárgyát egy készülék képezi a bevezetett fonal megfeszítésére és a munka közben időnként meglazult fonal fölvételére, mely különösen tűs szövőszé­kekre alkalmas, melyeknél tudvalevőleg vetélők mellőzésével a fonal tűk segélyével húzatik át a szádon és így időnkint nagy mértékben meglazítandó és azután újból megfeszítendő. Ezen új fonalfeszítő lényegében azáltal van jellemezve, hogy két sorvezető (szem), melyek között a fonal zeg-zug vonalban ve­zettetik, egymáshoz képest szög alatt, el­mozgathatóan van elrendezve, úgy hogy két egymás felett fekvő fonalvezető (szem) tá­volsága e fonalvezetőknek a közös forgási ponttól való távolságához képest különböző módon változik. Ezáltal elérjük, hogy a meglazított fonal a fonalfeszítőnek a laza fonalrészhez közelebb fekvő helyén (melyek a készülék helyes elrendezésénél egyszer­smind a fonalvezetők közös forgási pontjától is legtávolabb eső helyek) erősebben és a vezetők forgási pontja irányában fokozato­san csökkenőleg lesz megfeszítve, úgy hogy a fonal fölvétele ennek nagyobbodó feszült­ségével csökken. A mellékelt rajz ezen új fonalfeszítőnek egy czél szerű kiviteli alakját ábrázolja, és pedig: 1. ábra és 2. ábra a fonalvezetőt két kü­lönböző állásban mutatják. 3. és 4. ábrák a két vezetősort egymás­tól eltávolítani törekvő feszítőkészűlék egy­mástól eltérő kiviteli alakjait ábrázolják. Az (A) rúdon, mely a készüléknek tűs szövőszéken való alkalmazásakor a beve­zető cséve és a tűk között alkalmas helyen szilárdan van elrendezve, több (B) vezető, czélszerűen vezetőszem, van egymástól cse­kély távolságokban elhelyezve. E vezetők száma természetesen a fölveendő fonal feszültsége és hossza után igazodik. A máso­dik correspondeáló (C) vezetősor egy (D) karon van elrendezve, mely a (Dl) peczek segélyével az (A) rúdhoz foroghatóan van erősítve. A (C) vezetőket, melyek itt egy­szerűen a (D) kart alkotó drót megfelelő meggörbítése által állíttattak elő, czélszerű úgy elrendezni, hogy ezek az (A) és (D) részek összeilleszkedésekor a (B) vezetők közé nyúljanak. A fonal, amint azt a nyil jelzi, a (Dl) forgási pont felől a (B) és (C) vezetők felé vezettetik, föltesszük tehát, hogy a fonal lazulása a (Dl) forgási pont mögött a (B) vezetők és a (nem ábrázolt) tűk közt történik. Egy (E) rúgó, melynek egyik vége a (D) karnak a (Dl) forgási ponton túl meghosszab­bított részén levő (D2) szembe kapaszkodik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom