24377. lajstromszámú szabadalom • Vésőgép
suk, minek megtörténtével a korongot a csavarorsón rögzíthetjük, hogy a korongon a szerszámnak a munkadarabba való behatolására következtethessünk. A (66) korong rögzítésére az ennek mindkét homlokoldalán elrendezett (69) csavaranyák szolgálnak. Beállításnál mindenekelőtt a (66) korongot kikapcsoljuk az (51) csavarorsóból, ezután zérus pontját a (68) kilincscsel szembe hozzuk; erre a csavarorsót a (65) fogantyú segélyével addig forgatjuk, míg a (70) szerszám vége a (71) munkadarabbal nem érintkezik, mely kontaktus a (66) korong zérus állásának felel meg. Már most a (69) csavaranyákat meghúzván, a (66) korongot összekapcsoljuk az (51) csavarorsóval és ennek további forgatása révén a szerszámot a munkadarabba mélyítjük, a mikor is a (66) korongnak a (68) kilincshez való elforgatásának mérve a szerszámnak a munkadarabba való behatolásának mérvét adja meg. A gépmótor a zsinór segélyével a (72) zsinórkorongot hajtja (4. ábra), mely a (3) állványra erősített (73) konzolban van ágyazva. A (72) koronggal a (74) zsinórkorong van összekötve, mely végnélküli zsinór segélyével a (76) kapcsolási részt (5. ábra) és a (75) zsinórkorongot hajtja, mely a (73) konzolon a (72 74) zsinórkorongokkal konczentrikusan ágyazott (77) kar végére van ágyazva. A (76) kapcsolási rész a szerszámmal mereven összekötött hatszögű (92) hasábbal kapcsolható össze. A (72) és (74) korongok, valamint a (77) kar a (3) gépállványtól elektromosan el vannak szigetelve. A (77) kart munkaállásában az ékalakú (78) retesszel (4. ábra) rögzítjük, mely a (73) konzol egy toldatában kiképezett (79) hasítékba illeszkedik, a mikor is a (77) karban egy bemetszés van foganatosítva, mely, midőn a kar munkaállásban van, a (79) hásítékkal összeesik. A 11—14. ábrák a vésőtartó eddigi szerkezetét láttatják. A (80) véső a (81) fogó végében axiálisan tartatik meg. A fogó ezen vége (82)-nél be van hasítva, hogy a szerszámot jól megfoghassa. A fogótartónak (83) furata mindegyik végén egy-egy (85) kúpos résszel bír, melyekbe egy-egy (86 87) kúpos gyűrű van beillesztve; a fölső (86) kúpos gyűrű a (88) csőtoldattal bír, melynek külső átmérője valamivel kisebb a (84) tartó belső átmérőjénél. A (88) csőtoldat az alsó (87) kúpos gyűrűn jár át és külső végén a (89) csavaranya fölcsavarolására szolgáló csavarmenetekkel van ellátva; a csavaranya meghúzásával a (86 87) kúpos gyűrűket a (85) kúpos részekre szorítjuk, miközben a (86 87) kúpos gyűrűk egymás felé közelíttetnek. A (81) fogót a (86 87) gyűrűkön átvezetjük, a mikor is a fogónak a hasított véghez közel eső (90) kúpos része a (86) kúpos gyűrűnek megfelelő részéhez illeszkedik, míg a fogónak (81) vége a (86) kúpos gyűrű (88) csőtoldatával kinyúlik és végén csavarmenetekkel van ellátva, melyekre a (91) csavaranya csavarolható föl, melynek meghúzása által a (90) kúpos része a (86) gyűrűbe szorulván, a (80) vésőt erősen megfogja. Ha már most ezen berendezésnél a (91) csavaranyát meghúzzuk, akkor a (88) csőtoldatnak a (86) és (87) kúpos gyűrűk közé eső része vagy a 13. ábrában vagy a 14. ábrában föltüntetett módon deformálódik. Mivel pedig a (86 87) gyűrűk a (84) tartóban a (88) csőtoldatra csavarolt (89) csavaranyának a (87) gyűrűhöz való meghúzása révén forgás ellenében rögzítve vannak és mivel ezen beállítást csak kopás esetében kell újból utánigazítani, azért a (88) csőtoldatnak föltüntetett deformálása a (86 87) gyűrűknek a (84) tartóban való beékelődését idézi elő, még mielőtt a fogónak hasított végei a (80) véső fölött záródtak volna. Ezen hátrányok elkerülése czéljából a jelen találmány szerint a (94) tartónak (9. és 10. ábrák) összes részei forgási testek gyanánt vannak kiképezve oly módon, hogy azoknak előállítása egyszerű legyen és hogy az egyik a másikon vagy a másikban csúszszék, a hol is a csatlakozási fölületek kúposak, úgy hogy a részek tengelyei összeesnek és hogy a részeket a kopás kiegyenlítése czéljából könnyen lehet meghúzni. A (94) tartó lefelé fordított kúp alakjával
