24332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés húzott üvegtárgyak előállítására

— 3 — megszüntetjük és a henger alsó végét az edényben lévő üvegtől elválasztjuk. Ezt legczélszerűbben akként végezhetjük, hogy a hengerbe a levegő bevezetését megszüntetjük, mikor a hengerben levő legő lehűl, összehúzódik és a henger fenekét képező üveget fölszívja, mely hengerfenék az edényben lévő üveggel csak egy vékony szál útján függ össze, tehát az elválasztás könnyen végezhető. A henger elválasztása czéljából, mikor annak alsó vége elzáródott, legelőnyösebben levegőt vezethetünk a pipába. Ekkor az edényben maradt üvegből egy újabb hengert alakíthatunk, minthogy az edényben csupán csak egy vékony üvegréteg maradt, mely a berendezésben elhelyezett következő pipa végén lévő izzó üveggolyóval összeforr. Lehet azonban a henger elválasztását a vékony szál megolvasztásával vagy elvágásával is végezni. Ha a hengert az edényben lévő üvegtől egy vagy más módon elválasztottak, a (18) tartókapcsot nyitjuk, a (21) csőhöz kötött zsinórt megrántjuk, azután eleresztjük, mikor a (27) súly, mely a (21) csövet terheli, a tömlőt a pipa fölső végéről gyorsan lehúzza. Ezután a pipát és a rajta függő hengert a pipával összekötött és a (48) csigákon vezetett kötél tartja, mely kötél oly mélyre lóg le, hogy azt a munkás könnyen megfoghassa. A hengert végül egy rúddal vagy villával a (2) kamara fölött elfoglalt helyzetéből oldal kitoljuk és óvatosan, vízszintes helyzetben egy asztalra fektetjük. Mikor a (36) nyakat eltörtük, a henger a további, szokásos módon történő megmunkálásra elő van készítve. Ez alatt már egy második, előmelegített és az izzó üveggolyóval ellátott pipát erősítettünk meg a kereten, úgy hogy egy második henger kihúzásához foghassunk. Ily pipák nagyobb számban mindig készletben tarthatók. Ha a berendezés az 1. ábra szerint van kiképezve, az edényt a két kihúzási művelet közben bizonyos ideig a kamarába sülyesztjük, hogy ott a kellő hőmérsékletre fölhevítsük. Lehet azonban külön edény helyett az üveget egy az olvasztókemenczével közvetlenül közlekedő edénybe is befolyatni, úgy hogy az állandóan üveggel legyen töltve. Ily elrendezés a 2. ábrán látható, hol a (2) kamarában a (101) olvasztókemenczével állandóan közlekedő (31) edény foglal helyet. A megolvadt üveg szinte ebben az edényben ugyanaz, a mi az olvasztókemenczében, tehát sekély fürdőt képez. Ebben a? esetben hosszabb, vízzel hűtött (131) gyűrűt alkalmazunk, mint az első esetben, ezt a gyűrűt egy tűzálló (49) védőburkolat veszi körül, mely épp úgy mint a gyűrű egészen a megolvadt üveg fölszinéig ér és az üveget ebben a pontban, hol a kihúzás megy végbe, a környezet hőhatása ellen védi. Ez a védelem a találmány lényeges részét képezi, mert az üveg megfelelő lehűtése és így annak kihúzása csakis ily módon lehetséges. A védőpalástot a húzás által előállított tárgytól bizonyos távolságban kell alkalmazni, hogy az üvegtárgy a védőpaláston ne surlódhassék. Eme távolságnak két-háromszor oly nagynak kell lennie, mint a mekkora az előállítandó tárgy falvastagsága, azonkívül a hűtést hűtőgyűrűvel kell végezni és nem légárammal, mint az eddig történt, mert a légáram a tárgy föltiletét szabálytalanná teszi. Az olvasztókemencze körül több edény és kihúzó berendezés is el lehet helyezve, úgy hogy egy munkás több tárgyat húzhat ki egyszerre (5. és 6. ábra). Ezeken az ábrákon a (1011) olvasztókemencze nyújtványában vagy edényében a megolvadt üveg szintje ugyanaz, a mi a tulajdonképeni olvasztótartályban. A rajzon ezt az edényt az (50) közfal két (311) részre osztja. Hogy az üvegtárgyat kihúzása közben a sugárzó hőtől teljesen meg lehessen védeni, a gyűrűalakú (491) védőburkolatot alkalmaztuk, mely a tűzálló anyagból készült és az üvegen úszó (51) gyűrű kúpos fölső fölületére fekszik és így a húzandó tárgyat a láng hatása ellen teljesen megvédi. A találmány tárgyának emez alakjánál az edényben lévő üveget a főtartályt fűtő és az (52) nyíláson át távozó, az üvegréteg fölött elhúzódó égéstermények hevítik, de ha czélszerűnek látszik, egy külön lángzót