24326. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgások és mutatóállások közlésére

és másodcsévék egy üreges hengeren van­nak alkalmazva, a forgórész pedig, mint a 4. ábrán, ismét Z-alakú. A 2—6. ábrán látható berendezés műkö­dési módja teljesen azonos az 1. ábrán lát­ható berendezésével, azonkívül, — daczára hogy a kiviteli alak más és más, az összes lényeges ismérvek is föltalálhatók. A forgó­rész kétsarkú és tekercseléssel ellátva nincs, az a helytálló rész elsodcsévéinek menetei a másodcsévéi meneteire lényegében véve merőlegesek, végül a mozgórész nyugalmi helyzetében mindig azokat a pontokat köti össze, melyekben az erővonalak sűrűsége a legnagyobb. Lehetne azonban csak az egyik készü­léknél elsődtekercselést alkalmazni, míg az összes többi készüléket csak másodtekercse­léssel fölszerelni (7. ábra). Az egyik, elsődte­kercseléssel ellátott készülékben gerjedt másodáram az erővonallal az őszes készülékek­ben a forgórészeken át záródnak és ezeket ak­ként állítjuk be, hogy a mágneses ellen­állás a nyugalmi helyzetben lehetőleg cse­kély legyen. Viszont az elsődtekercseléssel nem bíró készülék forgórészének mozgása vagy helyzete ugyancsak visszahat az el­sődtekercseléssel bíró berendezés helyze­tére. Czélszerű ha a vezetékbe minden készü­lék mellett egy-egy csöngettyűt kapcso­lunk be, mely akként van szerkesztve, hogy csakis a jeladó beállításánál pillanatnyi­lag föllépő kiegyenlítő áramokra szólaljon meg, míg a készülék forgórészének beál­lása után többé ne szóljon. Ily módon a mu­tató minden helyzetváltozását egyidejűleg akusztikai úton is jelezzük. Az új berendezésnél a jeladó és jelvevő szerepét mindig fölcserélheti, tekintet nél­kül arra, van-e elsődtekercselése, vagy sem, egy készülék mozgása pedig minden esetben szinkrón módon megy át a másikra. Azonkívül, mint azt már bevezetőleg jelez­tük, tökéletesen mindegy, lüktető egyen­árammal vagy egy- vagy többfázisú válta­j kozó árammal tápláljuk-e a készüléket. A készülékek mutatóit közvetlenül a forgó­részekre ékelhetjük, úgy hogy minden me­| chinikai áttétel (kilincs, fogaskerék stb.) j elmarad. Különös előny gyanánt azt emeljük ki, | hogy a készüléknek áramot vezető mozgó i részei nincsenek és hogy ama pontok száma, i melyekbe a mutatókat beállíthatjuk, a kap­, csolóvezetékek számától független. | SZABADALMI IGÉNYEK. I j 1. Berendezés mozgások és mutatóállások közlésére lüktető egyenáram vagy egy­vagy többfázisú váltakozóáram közvetí­tésével, jellemezve oly készülékek ál­tal, melyeknek egy-egy tekercseléssel el nem látott forgórészük és egy-egy, egymással összekötött elsődcsévékkel és ugyancsak egymással összekötött, az el­sődcsévék meneteire merőlegesen teker­cselt másodcsévékkel bíró helytálló részük van, miközben az egyik készülék mozgó­részének beállítása után az összes többi készülék mozgó része a másodhálózat­ban föllépő áram eloszlás következtében akként állanak be, hogy a mágneses el­lenállás minimálissá legyen. 2. Az 1. alatt védett berendezés egy kivi­teli alakja, az által jellemezve, hogy csak az egyik készüléknek van elsőd­tekercselése, a többi készülék helyt­álló részének pedig csak másodteker­cselése. 3. Az 1. alatt védett berendezésnél csön­gettyűk alkalmazása, melyek csak a jel­adó beállításánál föllépő kiegyenlítő ára­mok hatása alatt szólalnak meg, ellen­ben a jelvevők beállása után elhallgat­nak. (1 rajzlap melléklettel.) PAUAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NVOMOÁJJ BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom