24306. lajstromszámú szabadalom • Rekeszték ágyúk, kézi lőfegyverek, stb. töltényeihez
Megjelent 1902. évi május hó 27-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 24806. szám. XIX/o. OSZTÁLYRekeszték ágyúk, kézi lőfegyverek stb. töltényeihez. MANGON JAKAB TÜZÉRKAPITÁNY LIÉGEBEN (BELGIUM). A szabadalom bejelentésének napja 1901 október hó 15-ike. Gyakran megtörténik, hogy a lőpor valamely töltényben nem foglalja el, illetve nem tölti ki teljesen a töltényhüvelynek azon terét, mely befogadására van rendelve. Ha most már az ilyen töltényben például az által, hogy a fegyver csövét először torkolatával lefelé fordítva merőlegesen tartjuk és az után ismét visszavezetjük a vízszintes állásba, még pedig lassan és kellő óvatossággal, ha tehát ily módon a töltényhüvely-fenék és a hajítótöltet (lőpor) között egy üres teret hozunk létre, úgy a töltényelsütése alkalmával a lőporgázok maximális nyomása jelentékenyen csekélyebbnek észlelhető, mint hogyha hasonló eszközök segélyével az üres teret a hajítótöltet és a lövedék között hozzuk létre. Viszont jelentékenyen nagyobb nyomás észlelhető, mint az előző két esetben, ha ugyanazon menynyiségú lőportöltet megtartása mellett a lövedéket a töltényhüvelybe annyira belenyomjak, hogy ez által a lőporkamrában minden üres tér jelenléte vagy föntmaradása lehetetlenné tétetik. Ezen megfigyeléseken alapszik a jelen találmány tárgyát képező rekeszték, mely a töltényhüvely-fenéktől csekély távolságban erősíttetik meg és a hajítótöltet erre helyezkedik. Ezen rekeszték egyáltalában nem akadályozza a hajítótöltet erőteljes meggyújtását s az utóbbi és a töltényhüvelyfenék között egy üres teret hoz létre, melynek hatása abban nyilvánul, hogy a lőporgázoknak maximális nyomását jelentékenyen csökkenti és ennek következtében egyszersmind a fegyvercsövek szétrepedésének veszélyét is elhárítja. Hogy két töltényhüvely, melyek közül az egyik rekesztékkel van fölszerelve, ugyanazon induló sebességgel hajítsa ki a lövedéket a csőből, a rekesztékkel fölszerelt töltény hajítótöltetének valamivel nagyobbnak kell lenni, mint a másik töltény hajítótöltete. (Vadásztöltényeknél, melyeknek rekesztéke 5 mm. távolságban rendeztetik el a töltényhüvely-fenéktől, a hajítótöltetet 1 /2 „-ad résszel kell nagyobbítani). Midőn ilyen módon a töltények külső haszonhatása tökéletesen egyenlővé tehető, más részről határozottan megállapítható, hogy a rekesztékkel fölszerelt töltények jelentékenyen kisebb maximális nyomást mutatnak föl, mint a rekeszték nélküli töltények. A hátralökés szintén jelentékeny mértékben csekélyebb. Maga a rekeszték egy tárcsából áll, mely a töltényhüvelynek teljes keresztmetszetét
