24275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czukorlé tisztítására

Megjelent IDO'Í. évi május hó 24-én. MAGY. Má KIR. SZABADALMI III VATA L SZABADALMI LEI RAS 24275. szám. IV/d. OSZTÁLY. Eljárás czukorlé tisztítására. BREYER FRIGYES MÉRNÖK KOGELBAN. •Bejelentésének napja 1901 október hó 17-ike. Elsőbbsége 1900 szeptember 18-tól kezdődik. A találmány tárgyát képező tisztítási eljárás bejelentőnek a répalével végzett mikroszkopikus vizsgálatain alapszik. Ezen vizsgálatokból az tűnt ki, hogy a czukorrépa festőanyagai nem valódi vegyi oldatok, hanem a répatestben már mint legkisebb organizmusok vannak jelen és organikus képződményekből állanak, melyek a mellékelt rajzon (igen erősen nagyított léptékben fénykép után készítve) láthatók. Ezen vizsgálatoknál kitűnt, hogy az említett festőanyagok az (a) csírán kívül, mely a legerősebb festőanyagot képezi, egy üvegszerű burokból (al csíraburok) és egy üvegszerű (a2) kéregből állanak. Az 1. ábra a répafestőanyagot a fejlődés stádiumában mutatja, a 2. és 3. ábra azt teljesen megérve mutatja, a hol (a3)nál a kezdődő szaporodás a megérett festőanyag hasadása által, (a4)-nél egy festőanyagcsíra újrafejlődése van föltüntetve. Kitűnt továbbá, hogy az úgynevezett répabél (a sejthéjak) és az üvegszerű kéreg mésszel szemben sokkal érzékenyebbek, mint az üvegszerű burok és az (a) csíramag vagy az (a4) csíraspóra. Mert míg a répasúlyhoz viszonyított bizonyos súlyú mész a répa összes alkatrészeit oldja, a csíramag vagy a csíraspóra strukturája még mindig változatlan marad. A répának ezen részei a hőmérséklettel szemben, ép ily érzéketlenek, mert míg azok bizonyos mészmennyiség hozzáadásánál a ragadósság egész fokozatán, egészen a teljes oldásig átmennek, a csíramagok és csíraspórák egészen változatlanok maradnak. A mészhozzáadás és melegközlés általi ragadóssá válás tulajdonsága az említett részecskéknek öszszecsomosódását okozza. Továbbá a mész hatása a répalének fölhevítése vagy szellőztetése előtt sokkal nagyobb. A legnagyobb hatást akkor érjük el, ha mindjárt a répa vágásánál épen csak annyi meszet alkalmazunk, hogy a diffúzió alatt alkálikus reakczió észrevehető marad. A mésznek a répamennyiséghez számított ily adagolási viszonyánál, a részecskék összecsomósodása, illetőleg a pehelyképződés már 45° C.-nál áll be. A répaszeleteknek 50° C.-nál magasabb hőmérsékletre való melegedésénél a bél és a rajzban föltüntetett festékrészecskék összecsomósodása által a pehelyképződés ugyan fokozódik, azonban a pelyhek festése és részbeni oldása is beáll, a mi a legjobb szűrés által sem távolítható többé el. Minthogy tehát a festés és szűrési képesség kisebbedésével lépést tart, az adódik, hogy a kivánt folya-