24273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék oxygénnek levegőből való termelésére

— 462 -két retortában az oxygénnyerés és regenerálás folyamatának több egymástól teljesen független fázisa megy végbe. Ezen eljárás igen nagy kihasználást és a reakczió előnyös menetét vonja maga után, mert világos, hogy belsejében teljesen vagy megközelítőleg oxygénmentesített darabok hiába tétetnének tovább ki a vízgőz behatásának. Említettük, hogy az oxygénnyerés folyamata hasonlóan mint retortákban, kemenczekamrákban is vihető véghez, mely berendezés nagybani előállításnál használandó. A mindenkor használt anyagot darabokban, vagy téglaalakban fölhalmozzuk, közbehelyezett tűzállóanyaggal való tehermentesítés mellett (4. és 7. ábra). Kívülről való fűtés helyett belülről fűtünk a reakczióhőmérsékletre előmelegített gázok (levegő, vízgőz) fölhasználása mellett. Egyebekben a többfázisú körfolyam jellegzetes sajátságai ép úgy jelen vannak, mint a 3. ábrán föltüntetett retortakemenczénél. A 4. ábrán az egyes tereknek aknaalakú, az 5. ábrán köralakú és a 6. ábrán több párhuzamos kamrából álló elrendezése van föltüntetve, és pedig minden egyes esetben az áttekinthetés megkönnyebbítése czéljából osak hat kamrával. A 7., 8. és 9. ábrák az ilyen kamrák belső berendezését mutatják példaképen. A 7. ábra a 8. ábra A—B vonala szerinti hosszmetszete. A 8. ábrán egy hármas keresztmetszet van íöltiintetve, és pedig: a baloldali a 7. ábra C—D vonala szerint, a középső rész annak E—F vonala szerint és a jobboldali rész annak G—H vonala szerint vezetett metszetét tünteti föl mindenkor az (x) nyíl irányában nézve. A 9. ábra egy kamrának a 7. ábra J—K vonala szerinti vízszintes hosszmetszete. A be- és kivezetőcsövek, valamint a megfelelő elzárószerkezetek (csapok, szelepek stb.) mindenütt hasonló módon vannak jelölve, mint a 3. ábrán és a világosság kedvéért csak sematikusan vannak ábrázolva. A bevezetőcsövek (vízgőz, levegő stb. számára), hasonlóan mint a 3. ábrán kettős vonalakkal, a kivezetőcsövek (nitrogén és vízgőzzel kevert oxygén számára) egyszerű vonalakkal vannak föltüntetve. A 4. és 5. ábrán csak két gázfajta számára, tudniillik levegő és vízgőz számára, illetőleg nitrogén és oxygénnel kevert vízgőz számára való csővezetékek vannak föltüntetve. Ez azonban az eljárásnak csak egyik kiviteli alakja, oly anyagok számára, melyek az oxygént ezen kezelés mellett kiadják. Ha azonban például orthokálcziumplumbátot használunk, úgy egy harmadik szénsavfázis beiktatása válik szükségessé, úgy hogy három gázfajta lép föl, mint az a 6. ábrán látható sematikus ábrázoláson van példaképen föltüntetve. Sőt az eljárás ily körülmények közt négyfázisú körfolyammá is vállhat, tudniillik: 1. szénsav bevezetése, mely oxygént tesz szabaddá, ' 2. vízgőz bevezetése a szénsav kihajtása czéljából, 3. levegő bevezetése a plumbát regenerálása czéljából, 4. vízgőz bevezetése a nitrogénmaradványok eltávolítása czéljából, mire a sorozat ismétlődik. A fönt leírt eljárás sajátossága továbbá a nyomáscsökkentést is lehetővé teszi, minthogy az a most dívó oxygénelszívásnál történik. Ez esetben csak egy gázbe-I vezetőcsövezetet és két gázelvezetőcsöve: zet van jelen, mindazonáltal kétfázisú körj folyam van alkalmazva, a fönt leírt eljárással szemben fönnálló különbség csakis a csökkentett gáznyomásban rejlik. SZABADALMI IGENYEK. 1. Eljárás oxygénnek levegőből való folytonos üzemű kiválasztására, jellemezve az oxygént fölvevő és kiadó anyagnak, mint a milyen bárium, mangán, chróm, ólom, vas, stb. oxydjainak — mely több egymástól elzárható kapcsolatban álló térben fekszik — vízgőzzel vagy más gázalakú anyagokkal tetszőleges nyomás mellett annyi ideig való kezelése által, míg a mindenkori reakczió az illető tér kijárásához közeledik, mire a folyamat előre haladási irányában egy újabb teret előkapcsolunk, melyben az