24265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zink és ólomtartalmú fémkénegeknek festékek készítése czéljából való földolgozására

alkáliénak egy másik savanyú szulfátjával | keverünk. E keveréket azután alkalmas pör­kölőkemenczében olyan hőfokra hevítjük, mely a képződött vasszulfátot szétbontja. Az itt végbemenő reakczió a következő : ZnS + 2Na HS04 = ZnS04 -f- Na2 S04 -f H2 S. PbS+2Na HS04 = PbSO, + Na2 S04 H2 S. H2 8 + 03 = S02 + H2 0. Ha vasszulfid van jelen, ez a következő módon alakul át vasoxyddá: Fe S2 + 2Na HS04 + 20 = = Fe S04 + Na2 S04 -+- S02 + H2 S. 2 Fe S04 -f 0 = Fe2 Os + 2 S08 . A masszát pörkölés után a kemenczéből kivesszük és kilúgozás czéljából egy tar­tályba helyezzük. A kilúgozás vízzel törté­nik, úgy hogy valamennyi zinkszulfát és nátriumszulfát egy oldattá egyesülve kiino­satik, míg az oldhatatlan ólomszulfát és a vasoxyd visszamaradnak és a szokásos me­tallurgiai eljárás segélyével kinyerhetők. A zinkszulfát és nátriumszulfát oldatke­verékét ezután kellő mennyiségű barium­bydráttal kezeljük, hogy valamennyi jelen­lévő zinket kiejtsünk és pedig a következő reakczió folytán: Zn S04 + BaH2 02 = Zn H2 02 + BaS04 . E csapadékról a nátriumszulfát - oldatot óvatos leüntés (dekantálás) vagy filtrálás és j mosás által eltávolítjuk, mely ekkor olyan ' termék, mely rögtön mint festékanyag ér­tékesíthető és mint ilyen elárusítható. A neutrális nátriumszulfát, mely az ol­datban visszamarad, kénsavval ismét nát­riumbiszulfáttá alakítható. Az ezen reak­czióhoz szükséges kénsav a föntebb leírt pörkölési műveletből nyerhető. A nátriumsó tulajdonképen csupán a kénsav hordozója gyanánt tekintendő, mely utóbbit maga az érez produkálja, úgy hogy tehát bizonyos meghatározott mennyiségű nátriumszulfát korlátlan mennyiségű érczet alakíthat át. Ha a vasban arany és ezüst van jelen, az arany a vashoz és ólomhoz csatlakozik ós redukálás után az ólomból kinyerhető, míg az ezüst a zinkhez csatlakozik és zink­chloriddal, a zink kiejtése előtt, kiejthető. ' Az ekként előálló csekély zinkchloridtöbb­let a következő reakczióknál általában nem tekinthető károsnak. A szulfátoldathoz adott bariumhydrát vi­szonya a bariumhydrát és a zinkszulfát molekulasúlyainak meg kell hogy feleljen, azaz 315 súlyrész [Ba(OH)a + 8H2 0]-ra van szükség minden az oldatban jelenlévő 287 súlyrész Zn S04 -f- 7H2 0-hez. A bariumhyd­rátot mindenekelőtt vízben föloldjuk és ezen oldatot azután a Zn S04 és Na2 S04 oldat­keverékhez adjuk. Ha a bariumhydrát- és zinkszulfátoldatok eléggé hígított állapotban állíttatnak elő, az eredményül nyert csapadék rendkívül puha és finom por, mely tehát festékanyag stb. gyanánt igen jól alkalmazható. A bariumhydrát és zinkszulfát összeke­verése a most leírt módon jóval bensőbben történik, mint a hogy ez a két külön nyert csapadék együttes megőrölése által eszkö­zölhető lett volna, miután két anyagnak ezek kevert oldatából való egyidejű együt­tes kiejtése és kölcsönös szétbontása ter­mészetszerűleg igen intenzív, úgyszólván molekuláris keveredést eredményez. Az eredményül nyert festék tiszta fehér színű, igen kiadó és rendkívül finom. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás zink- és ólomtartalmú fémkénegek­nek festékek készítése czéljából való földolgozására, az által jellemezve, hogy a zink, ólom. vas és egyéb fémek szul­fidjait savanyú vagy neutrális alkáli­szulfáttal való pörkölés által szulfátokká alakítjuk, hogy az oldható vegyületek­nek. pl. zinkszulfátnak és nátriumszul­fátnak az oldhatatlanoktól való elkülö­nítése lehetővé váljék, míg az eljárás második fázisában egyrészt az oldott szulfátokat (zinkszulfátot stb.) kiejtő­szerekkel, minő a bariumhydrát, kiejt­jük, másrészt az oldatban visszamaradó neutrális kénsavas nátriumot nátriumbi­szulfáttá való átalakítás által, a pörkö­lési művelethez ismét fölhasználhatóvá tesszük. AU.A8 RE8ZV&NV TÁP8A8ÁG NYOMDA JA HUDAPES T EH

Next

/
Oldalképek
Tartalom