24263. lajstromszámú szabadalom • Tekeasztal óra

— 2 -lyet íi (g) zárral együtt a (h) rúd kap csol ki. Ha tehát az (a) tengely óránként egyet fordul, az említett összeköttetések következtében az (i) kerék is egyet fog fordulni, a mely fordulat öt perczenként egy, azaz összesen tizenkét ugrásban nyilvánul. Az (i) fogaskerék tengelyén van az (o) szabályozó kerék, mely csak egy foggal bír (4. ábra). Ezen fog egy tíz foggal ellátott másik (p) fogaskerékbe kapaszkodik, úgy hogy az (o) kerék minden teljes körülfordulásánál a (p) kerék kerületének tizedrészével fordul el. Az (o és pj kerekeken vannak elhelyezve a (q és r) mutató lapok (3. ábra). A (k) súly az óramű járása szerint emel kedik. Ha az (A) fiókot kihúzzuk, mindkét (q és r) lemez kezdeti helyzetébe jut, mert a fiók kihúzásánál a (Bl) horog a (B) emelő szerkezetet magával viszi, a mely emelő szerkezet a (h) rúddal olyan összefüggésben áll, hogy a (h) rúd az (m és g) zárókapcsokat nyitja, minek következtében a (k) súly ellenhatása érvényesül és a (q és r) lemezek kezdeti helyezükbe visszatérnek. Ha a három golyót az óratoknak rugóval hírtelen záródó (D és Dl) födéllel ellátott nyílásába dobjuk, akkor egy rúgó által működtetett kétkarú (F) emeltyű tolatik félre. Ezen emeltyű fölső karja ívalakú lemezt képez, a melyre a hasítékban vezetett és (Gl) pofával ellátott, az óramű oldalán elhelyezett (G) rúd gyöngén támaszkodik (1. ábra). A (G) rúd (Gl) pofáján egy másik kétkarú (H) emeltyű egyik karja nyugszik, illetőleg ezen kart egy kicsiny (K) rúgó nyomja a (Gl) pofához (6. ábra). A (H) emeltyű egyik karja íves (KI) véggel bír (7. ábra). Az óramű (N) hajszálrúgójának (M) peczke az óra járása alkalmával ide-oda mozog. Ha a golyók az (F) emeltyűt jobbra nyomják (1. ábra), akkor a (G) rudat a (K2) rúgó lefelé kényszeríti (6. ábra). A (G) rúd és (Gl) pofája a (H) emeltyűt oldalt tereli (6. és 7. ábra), miáltal az (N) billegő (M) peczke az ellentétes oldalra tereltetik. Ennek következtében az óramű megáll, mert a hajszálrúgó nem térhet jobbra vissza. Ha a golyókra újból szükség van, azaz, ha a fiókot újból ki kell húzni, akkor nemcsak az (m és g) zárókapcsok szabadulnak föl, illetve nemcsak a (q és r) lemezek térnek vissza kezdeti helyzetükbe, hanem a rugós. (F) emeltyű és ez által a (G) rúd) és a (H) emeltyű is kezdeti helyzetét foglalja el, úgy hogy az óramű ismét tovább járhat, mert a hajszálrúgó szabaddá lett. A golyók kivételét csöngety-ű je'zi. A játszma kezdeténél tehát a golyóknak a fiókból való kivétele következtében az óramű megindul és addig jár. míg a golyókat vissza nem helyezzük; a visszahelyezést követő időt az (L) lemezről (2. ábra) leolvashatjuk; az időszám mindaddig látható, míg a golyókat újból ki nem vesszük. Hogy a tekeasztal tulajdonosa számára napi ellenőrzést nyújthassunk, az (a) tengely egy négyszög keresztmetszetű részére (s) fogaskereket helyezzük, a mely egy ugyanolyan fogszámú másik (tl) kerékbe kapaszkodik. Míg az (s) kerék tehát egyszer körülfordul, a (tl) kerék is egy fordulatot tesz. A (tl) fogaskerék tengelyén ugyancsak egy (t) szabályozó kerék ül, melynek csak egy foga van. Ezen fog minden fordulatnál a tíz foggal bíró (t2) fogaskereket kerületének tizedrészével elforgatja (5. ábra). A (t2) kerék ugyanily elrendezéssel hat a (t3) kerékre, úgy hogy végeredményben három egy síkban fekvő fogaskereket, illetőleg tengelyt nyertünk. Ezen kerekeken, illetőleg tengelyeiken egy korong ül, mely megfelelően vésett vagy festett számokkal van ellátva, úgy hogy az (L) lemez egy másik hasítékán át (2. ábra) az összes játszmáknak megfelelő idő olvasható le. A négyszögkeresztmetszetű tengelyrész segélyével ezen jelző táblák kezdeti helyzetükbe visszahozhatok. Míg a szökkenő (q és r) lemezek a (k) ellensúly hatása alatt minden új játszmánál kezdeti helyzetükbe visszatérnek, addig a napi mutató tovább halad és az egyes játszmák idejét összegezi.