24256. lajstromszámú szabadalom • Elektromos óra mutatóakasztékkal és egyes ütéseket létesítő ütőművel
jeleni 1902. évi május lió 22-éti. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 24256. szám. VII/o. OSZTÁLY. Elektromos óra mutató-akasztókkal és egyes ütéseket létesítő' ütó'művel. PÖSCHL JÁNOS MECHANIKUS ÉS GAUTSCH JÁNOS M. CS. ÉS KIR. UDVARI HIVATALNOK PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 16-ika. A találmány tárgya egy elektromos óra, melyet valamely mechanikus óramű vagy más hasonló berendezés működtethet. A csatolt rajzon ez a berendezés sematikusan van ábrázolva, nevezetesen az óra kerékműve az ütőműtől elkülönítve van rajzolva. A bizonyos időpontokban szükséges kontaktuszáródások, mint az a rajzon látható, például oly módon létesülnek, hogy egyes peczkek vagy kefék kénesővel telt edényekbe merülnek, bár erre a czélra más kontaktusberendezést is lehet alkalmazni. A mi már most az óra mutatójának mozgatását illeti, erre a czélra a mechanikus óra (a) akaszték kerekébe, vagy pedig perczkerekébe fogódzó szögeskerék szolgál. A rajzon példaképen az első sorban jelzett mozgató berendezést alkalmaztuk. Az elektromos óránál a perezmutató (b) tengelyére egy (c) kilincskerék van fölékelve, melyet a (d) kilincs minden kontaktuszáródásnál egy foggal forgat el, úgy hogy ha a mechanikus óránál a kellő számú kontaktust létesítjük, az elektromos óra mutatója minden perezben vagy félperezben egyszer mozdul el. Ezt egyszerűen oly módon idézzük elő, hogy a harangmű-elektromágnesekhez hasonlóan, egy (e) erősítő hengerrel ellátott (f) elektromágnes a (g) kétkarú emelőre szerelt fegyverzetet meghúzza és az emelő másik karja a (gl) kilincsemelőt működteti. A (h) rúgónak az a törekvése, hogy a fegyverzetet az (f) elektromágnesről állandóan leemelve tartsa. Hogy már most az elektromos óra mutatója csak akkor foroghasson, mikor azt a mechanikus óraműben létesült áramzáródás következtében a kilincs mozgatja, a (c) kilincskerék (i) csapokkal van ellátva. A csapok között lévő két szomszédos közbe két (j k) kettős emelő lehajlított végei fogódzanak, mely emelők a (g) kétkarú emelő egy-egy karjára vannak ágyazva. Ennek következtében a kétkarú emelő minden működtetésénél az egyik (j) emelő kiváltatik, míg a másik (k) emelő az (i) csapok pályájába mozog. Ha már most pl. a fegyverzet (h) a rúgó feszültségének legyőzése mellett meghúzatik, a kilincskerék egy foggal elmozdul és a (k) emelő bekapcsoltatik. Miután a kontaktus megszakadt, a (h) rúgó a (g) emelőt ismét a nyugalmi helyzetébe visszaviszi, a (j) emelő bekapcsolódik és a kilincs a következő fogba fogódzik.