24250. lajstromszámú szabadalom • Folytonos tüzelésű kályha könnyen gyúlékony brikettek égetésére

Megjelent 11)055. évi május liú 22 én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 24250. szám. II/ii. OSZTÁLY. Folytonos tüzelésű kályha könnyen gyúlékony brikettek égetésére. ILSE BERGBAU-AKTIENGESELLSCHAFT CZÉG GRUBE ILSEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 szeptember hó 4-ike. A folytonos tüzelésű kályhák ismert ki­viteli alakjainál a tűzhely fölött függélyes sinek vannak elrendezve, melyek között a brikettek szabályosan fölépített oszlopok­ban helyezkednek el, a fölülről bevezetett hideg levegő pedig útjában a briketteket hűtés czéljából érinti. • A jelen találmány tárgyát képező beren­dezésnek az a czélja, hogy a töltő tér­ből sülyedő brikettek két külön égési he­lyet képezzenek, melyhez az elégetési le­vegő akadálytalanul juthat, a füstgázok el­lenben ellenkező irányban jutnak a kémény­hez. E czélból a briketteket a töltőtér vala­mely szabad helyén kétoldalt akként rak­juk egymásra, hogy ezek a töltőtérből ,a tüzelési térbe való átmenetelüknél ez utób­biban szabad tért hagyjanak meg, tehát két külön égési helyet képezzenek, egy­részt, hogy az elégetési levegő szabadon áramolhassák mindkét égési helyhez, más­részt pedig, hogy a két elválasztott tűz tűzgázait ellenkező irányban a kéményhez vezessük és hogy ily módon a tüzelések fölött lévő briketteket időelőtti meggyúla­dástól megóvjuk. A kályhának ezen módosítása a csatolt rajzlap 1. ábráján vízszintes metszetben, a 2. ábrán az 1. ábra A—B vonala sze­rinti metszetben és a 3. ábrán ugyancsak az 1. ábra C-—D vo­nala szerint vett metszetben van föltün­tetve. A függélyesen álló brikettekből fölépí­tett (a) brikettoszlopok egy szabad tér, czélszerűen az (s) falak által képezett (b) légakna két oldalán vannak elrendezve ak­ként, hogy a brikettoszlopok között (c) csatornák maradjanak szabadon. A (d) tü­zelő teret a töltő kamrától az (e) cha­mottelemez zárja el. Ez a lemez a briket­tek áthaladására és az ezek között lévő csa­tornák számára nyílásokkal van ellátva. A tulajdonképeni tűzhelyt a kosárszerű (k) rostély határolja. A tűz a (b) légakna által két egyenlő részre osztatik, úgy hogy az (f) szabályozó lemezen át fölülről beáramló égési levegő a (b) aknán való átáramlása után a tüzet jobbról és balról érinti (lásd 2. ábrát). A tűz fölött keletkező gázok elégetés czéljá­ból a tüzelőanyagon és a szabadon ma­radt középső rostfölületen át a kéményhez vezető (i) csatornába torkoló (g) és (h) csatornába vezettetnek el. Hogy a (b) légaknán át jövő légáram

Next

/
Oldalképek
Tartalom