24234. lajstromszámú szabadalom • Újítások mechanikusan működtetett hangszereken

— 8 — egyidejűleg a (19) korongra fölcsavarodik. Ez által a (8) kapcsolókorong olyan irányban mozog, hogy a (6) és (5) súrlódási kapcsolók mozgásba jönnek, minek következtében a (4) dob az 1. ábrában rajzolt nyíl irányában forgásba hozatik. A (8) kapcsolókorong forgása alkalmával a (32) szalagot magára tekercseli, melynek hatása a (30j korongban elrendezett spirálrúgó hatásával ellenkező irányú. Ha tehát a (21) pedált ismét szabadon engedjük, a korongban lévő spirálrugó eredeti helyzetébe tér vissza; a (8) kapcsolókorongot ellenkező irányú forgásba hozza és az egyes szalagokat visszahúzza, miáltal a pedál fölső, a,zaz eredeti helyzetébe jut vissza. A (8) kapcsolókorong ezen forgó mozgása a (4) hengerre semmi befolyással nincsen, miután e korong most nem foroghat. Ha már mcst a (20) pedált lenyomjuk, a (4) dob a (14) tengely és a (7) kapcsolókorong közvetítésével forgó mozgásba jön, úgy hogy a (29) rugalmas korong a (20) pedált ép úgy, mint a (30) rugalmas korong a (21) pedált, fölső helyzetébe emeli. Szükség esetén a pedáloknak eredeti helyzetükbe való visszavezetésére még egy (35) rúgót is alkalmazhatunk. A (3) tengelyre egy (36) korong van ékelve, mely egy (37) szalag segítségével egy (38) tárcsával áll kapcsolatban. Ezen (38) tárcsa a hangjegykártya hajtására szolgáló mechanizmust mozgatja. Megjegyzendő," hogy a fönt megismertetett pedálok és a (7) és (8) kapcsolókorongok elrendezése által a játszó a (4) dob sebességét tetszés szerint, azaz a szerint, a mint több vagy kevesebb érzéssel, illetőleg erősebb vagy gyöngébb hanggal kiván játszani, változtathatja. A (4) dob vagy henger czélszerűen (4a) nemezzel vagy egyéb hasonló alkalmas anyaggal van bevonva, mely egy sor (39) frikcziós kalapácsra hat. Ezen kalapács álkalmas mechanizmus segélyével, mely példaképen a 2. ábrában van bemutatva, a billentyű vagy más hangverő eszközzel áll kapcsolatban. A (39) frikcziós kalapács egy (40) emeltyűvel van összekötve, mely egy (41) csap körül foroghatóan egy (42) emeltyűvel van összekapcsolva. A (42) emeltyű egy (43) csap közvetítésével egy (44) karral van kapcsolva, mely egy (45) beállítható tuskóhoz van csuklósan erősítve. A (42) emeltyűnek fölső része egy szabályozható (46) csavar segélyével a (48) csap körül forogható bütykös (47) emeltyűnek alsó végére támaszkodik. Ezen (47) emeltyű fölső része ismét egy (a rajzban nem ábrázolt) karra vagy emeltyűre fekszik, mely a hang jegykártya hajtására szolgáló ismeretes mechanizmus által van befolyásolva. A mechanizmus ezen része általánosan ismeretes és így úgy rajzban való föltüntetése, mint leírása fölösleges. A (42) emeltyű középrészére egy (49) spirálrúgó nyomást gyakorol, mely ezen emeltyű és az (50) rúd között van elhelyezve, mely utóbbin és a (45) tuskón az (51) csavarorsó halad át. Ha a perforált hangjegykártyával összekötött mechanizmus a (47) emeltyű fölső végének fölemelkedését nem gátolja, akkor a (49) rúgó, mely ekkor mozgásba jön, a (42) emeltyű szabad végét (43) csapja körül elforgatja, miáltal az a (39) kalapácsot lefelé nyomja és így a (4) dobbal érintkezésbe hozza. Ezen hatás a kalapácsra hátulról gyakorolt ütésben vagy rúgásban nyilvánul, mikor is e kalapács a (41) csap körül forogván, a (40) emeltyűt és a vele összeköttetésben álló (52) rudat fölfelé nyomja és a hangszeren a kalapácsnak megfelelő hangot hozza létre. Ha a (39) kalapács hátrafelé mozog, a (4) dobbal érintkezésben maradni igyekszik. Ez azon körülménynek tulajdonítható, hogy a kalapács aránylag távoli hátulsó helyzetbe jutott. Hogy a kalapács kilengését csökkentsük, egy fölülről posztóval befödött (53) rudacskát alkalmazunk, melyeta (45) tuskó ferde fölületére helyezünk. Ezen tuskó hosszában tetszőleges számú (54) csavart alkalmazunk, melyeknek segélyével annak helyzetét tetszés szerint változtathatjuk, miáltal a (4) dob segélyével működtetett kalapács mellső és hátulsó helyzete is szabályozható. Hogy ezen szabályozhatóságot oly hang-